K-Monitor Adatbázis

Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.

Rom volt, most viszont csak torzó. Tavaly év végére kellett volna újjáépíteni a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban részt vevő kisvárdai várat, de egyelőre nem tudni, mi lesz vele. A cél az volt, hogy rekonstruálják a várromot, és kulturális központot faragjanak belőle. Hiába nyert el Kisvárda 2,28 milliárd forintot, a projekt most leállt. A kisvárdai önkormányzat év elején szerződést bontott a kivitelezővel, mert folyamatosan kitolta a határidőket, végül a vár átadásának időpontját is, ráadásul a téten is emeltek. Tény, hogy az sem vitte előre az ügyet, hogy időközben egy mentálisan beteg férfi felgyújtotta az építkezést.

A Duna Aszfalt 2019-ben nyerte el a projektet, amelyben Mészáros Lőrinc egyik cége volt az egyik alvállalkozó. A hídfelújítás 85 százalékát az Európai Unió állta. A felújított vasúti Duna-hidat tavaly nagy csinnadrattával átadták, néhány napja azonban tovább drágult egy közbeszerzési tájékoztató szerint. Ráadásul a híd három vágányából csupán kettő használható, a harmadikat majd csak a Déli Körvasútba kötik be.

Információink szerint akár nagyságrendileg 12 milliárd forinttal is többe kerülhet majd a Sopronnál épülő elkerülő út alagútjának megépítése. A minisztérium közölte: zajlik a szerződés újratárgyalása. Mészáros Lőrinc egyik cégének szerződését is újratárgyalják, novemberben 17 milliárd pluszpénzt kaphatnak egy vasúti fejlesztésre.

Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.

Az egyik legnagyobb vasúti fejlesztés költségeit 17 milliárd forinttal toldhatják meg, miközben a műszaki tartalom jelentősen csökkenne egy nem nyilvánoskormányhatározat nyomán – értesült lapunk. A kormány kivenné a beruházást az uniós operatív programból, inkább a magyar adófizetőkre terhelve azt.

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

Az 1875-ben épült kastély felújítása három évig tartott és bő 3 milliárd forintba került. Az összeg felét az Európai Unió biztosította. 2022 márciusában kormánypárti politikusok avatták fel az ingatlant, olvasónk fotói alapján azonban a külső homlokzat már rossz állapotban van. A beruházásért felelős Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési NKft. szűkszavúan reagált az Átlátszó megkeresésére.

Nem csak a GSM-R program kivitelezői nem jutnak pénzükhöz Mészáros Lőrinc cégeitől, de a Püspökladány–Biharkeresztes és a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal felújításán dolgozó kisvállalkozások közül sem fizettek ki mindenkit, van, aki fél éve vár számlája kiegyenlítésére, másnak összesen több mint 500 millió forintnyi elvégzett munkáról nem állítanak ki teljesítési igazolást – tudta meg a Szabad Európa. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint részükről már folyamatosak a kifizetések, bár korábban előfordulhatott "lassulás".

November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.