K-Monitor Adatbázis

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Mostani cikkünkben arról írunk: bár a kormányhivatalok is nagyon „igyekeznek” egyengetni a nyomulás útját, a Lázár-féle minisztérium friss építésitörvény-tervezete tovább „egyszerűsítheti” a fideszes körök balatoni térfoglalását.

Szijjártó Péter 900 új munkahelyet ígért szerdán, a település polgármestere viszont korábban tagadta, hogy akkugyár épülne Ácson. Ebben szigorúan véve igaza is van: a Huanyou Cobalt nem kész akkumulátorokat, hanem ahhoz katódot fog gyártani. A külügy szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, azt viszont egyelőre nem árulják el, mennyi állami pénz fog belemenni.

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

Évek óta zajlik a siófoki csata a kikötőbővítés ügyében, a helyiek a polgármesterrel vállvetve védik a status quót.

Fonyód fideszes polgármestere úgy adta bérbe a kiszemelt területet, hogy ott törvény szerint nem is lehetett volna építkezni.

A fenntarthatósággal foglalkozó lap eddig ráfizetéses volt, a mostani befektetés összegét titkolják.

Javában tart az aratás, de az már most látszik, hogy a keleti megyékben fele-harmada hozamokkal fejeződhet be a munka. Az öntözési fejlesztések késlekedése már most megbosszulja magát. Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a megbízásai az ország számára cseppek a tengerben.

Még hó végéig kitölthető a kormány legújabb, zöldügyi nemzeti konzultációja, de mivel a témája politikailag kevéssé kiaknázható a Fidesz–KDNP számára, nem is igazán hirdetik. Bezzeg – mint megtudtuk – a legutóbbi, a járvány utáni életről szóló konzultációnak csak a reklámjára 4,2 milliárdot költöttek el.

Hétpróbás politikai kalandorokhoz vezetnek a szálak az Átlátszó által korábban bemutatott dunakeszi hulladéklerakó ügyében. Előző cikkünk hatására a fideszes vezetésű Dunakeszi új szerződést kötne az üzemeltetőkkel, szigorúbb feltételekkel, mint eddig.

Az Alkotmánybíróság nemrég két fontos döntést hozott a kormány egyik legnagyobb projektjével, az állami földek nagy részének villámgyorsan lezavart privatizációjával kapcsolatban, mindkettőben megállapítva: a kormány így-úgy megsérti az alaptörvényt. A Földművelésügyi Minisztérium mégis győzelemként ünnepelte az AB döntéseit, a normakontrollt kérő képviselő pedig kicsit csalódott volt. Ha azonban jobban megnézzük, az Alkotmánybíróság jobban rácsapott a kormány és a fideszes parlamenti képviselők kezére, mint azt ők szeretnék elismerni, és talán még új precedenst is teremtett azzal kapcsolatban, hogyan lehet az Alaptörvényre hivatkozva megvédeni a környezetet – akár még a kormánytól is.