Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Intézmények:

Fidesz highlight_off

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerez, mellyel szabadon utazhat, céget alapíthat a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhetnek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerzik meg. Profitjuk két részből áll: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is részt vesz a piacon.

 

 

Magyarországon 2015-től 300.000 euróért lehet letelepedési kötvényt vásárolni (a kezdeti 250.000 eurós ár emelkedett). 2016. augusztus 31-ig 3915 személy számára összesen 12299 darab letelepedési államkötvényt jegyeztek le, de azt nem tudhatjuk, hogy pontosan mely közvetítő cégeknél: \"„az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazzák. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük van - és magas profithányaddal dolgoznak.

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd irodája szövegezte meg, mely azóta részt vehet az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé, akivel ma is kapcsolatban vannak, találkozni is szoktak. A cég irodáját egyébként 2017 őszén kirabolták, pénzt és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték.

 

A rendszer számos ellentmondására derült fény: kiderült, egy eredeti hazájában jogerősen elítélt orosz adócsaló is letelepedési lehetőséget kapott, gyakorlatilag a magyar állam kötvényeiben mosva tisztára a pénzét. Számára legutóbbi, karibi offshore-paradicsom-beli tartózkodási helye állított ki erkölcsi bizonyítványt. Több olyan információ is napvilágot látott, hogy a Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai \"piacon\" egy Nagy Kajmán-szigeteken bejegyzett cég közvetít, melyet az a kínai bankár képviseli, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. A tulajdonosi, jövedelmi vagy adózási viszonyaiban áttekinthetetlen hálózat kitűnően alkalmas a letelepedni akaróktól beszedett pénz egy részének újraosztására, így nem zárható ki, hogy kormányközeli figuráknál landol a profit egy része.

 

Az eddig eladott ötéves, 2018-tól lejáró papírokat névértéken fizeti ki az állam, euróban nézve a piacinál magasabb, évi 2–2,5 százalék közötti garantált hozammal. Magyarország ezzel sok milliárd forintot bukik, a közvetítők pedig nyernek - ráadásul a kötvényesnek fejenként 45–60 ezer euró közötti díjat is ki kell fizenie, amely részben a közvetítőhöz, részben különböző ügyintézőkhoz, szolgáltatókhoz kerül, mint az eljárás költsége. Sajtóhírek szerint a kiválasztott közvetítők számára szinte magától értetődő, hogy a Rogán–Habony-pároshoz köthető Kosik Ügyvédi Irodával célszerű együtt dolgozniuk, s annak adják tovább a díjak egy részét. A hvg.hu számítása szerint mostanáig 5-6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a 2013-ban bevezetett újfajta állampapír mesterségesen fenntartott magas kamata - az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint összesen 33,6 milliárd forintnyi kamatjövedelme volt a közvetítő cégeknek, a közvetítő ugyanis nem 300 ezer eurót utal tovább az ÁKK-nak, mert kedvezményes, úgynevezett diszkontáron jut hozzá az állampapírhoz. A közvetítői díjakból pedig 80 milliárdnál is több bevételre tettek szert. A kormány részéről még nem hangzottak el ésszerű indokok amellett, hogy ezt a bevételt a magyar állam kiengedi a kezéből. A letelepedési kötvény egyes számítások szerint kötvényenként összesen 23-27 milliót hoz az offshore cégek konyhájára.

 

Felmerült kritikaként a bevándorlásellenes álláspontot képviselő kormánnyal szemben, hogy a fizetős kiskapuval annak bevezetése óta összesen 18.000-en szereztek magyar tartózkodási engedélyt. A távol-keleti országokban kötvénykereskedelemmel foglalkozó, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund nevű cég vezérigazgatója szerint a kötvényt vásárlók közül kevesebb, mint minden 20. akar valójában letelepedni Magyarországon, döntő többségük csak ugródeszkának használja hazánkat. Nem csak nálunk létezik a letelepedési kötvény intézménye, a régióban azonban a bolgároknál majdnem kétszer annyit, 512 ezer eurót kell fizetni a szabad letelepedésért. Az EU 11 tagállamában van lehetőség letelepedési kötvény vásárlására, ezek közül Magyarországon a legolcsóbb ilyen lehetőséghez jutni. Több államban befektetéshez (Hollandia, Portugália, Románia) vagy ingatlan vásárlásához (Spanyolország, Málta, Portugália) kötik az engedélyt. A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte.

 

2017 januárjában, nem sokkal azt követően, hogy a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről, a Magyar Nemzet első fokon pert nyert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, melyben a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait. Ha az ÁKK nem fellebbez a döntés ellen, akkor hamarosan kiderül, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a ciprusi illetékességű Discus Holdings Ltd., Innozone Holdings Ltd. és a Migrat Immigration Asia Ltd., továbbá a Liechtensteinben alapított VolDan Investments Ltd. és az S&Z Program Ltd., illetve a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd., végül az egyedüli magyar cég, az Arton Capital Hungary Kft. hány letelepedési kötvényt jegyzett le, és mekkora bevételre tett szert. 2017. novemberében a Magyar Nemzet a végleges adatok alapján vetett számot a kötvényprogrammal, bár a családegyesítések miatt ekkor még nem lehetett tudni, ténylegesen hány letelepedési engedély került kiadásra a program nyomán. A MN szerint az offshore cégek 145,9 milliárd forint bevételre tettek szert, és ehhez jön az a 9,6 milliárd forintnyi nyereség, amelyet Habony Árpád, a kormányfő informális tanácsadójának és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek az ügyvédje, Kosik Kristóf zsebelt be. 2017-re a másodpiaci hozam 0,15 százalékra zuhant, ez tizenháromszor olcsóbb finanszírozást jelentett, mint a letelepedési kötvények kétszázalékos kamata. Csak 2017-ben 16,4 milliárd forintot vesztett a költségvetés a kötvényprogramon, ami felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. Összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.

 

 

Találatok: [25]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Fidesz-közelben landoltak a 4-es metró korrupciós ügyének főszereplői

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.

Nemzetközi bűnügy gyanúsítottja és a szíriai diktátor pénzembere is magyar papírokat kapott a kötvényprogramban

Miközben a menekültek befogadását hangosan ellenzi a kormány, a 444 és a Direkt36 információi szerint az elmúlt években magyar letelepedési kötvényt vásárolt több olyan személy is, akik komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek Magyarország és az Európai Unió számára. Az egyik letelepedési engedélyhez jutott férfi a hatóságok gyanúja szerint olyan nemzetközi bűnszervezet tagja, amely fegyver- kábítószer és embercsempészetből származó pénzek tisztára mosásával foglalkozik.

A letelepedésikötvény-program a magyarországi korrupció mércéjével mérve is durva bűnügy

Nem állná ki egy esetleges hatósági ellenőrzés próbáját a letelepedésikötvény-programban részt vevő közvetítőcégek engedélyeztetési eljárása. Az eljárásokat eleinte Rogán Antal, majd miniszterré kinevezése után Bánki Erik fideszes parlamenti képviselők az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként folytatták le. A Transparency International Magyarországgal közösen lapunk másodfokon is megnyerte az engedélyeztetéssel kapcsolatos adatigénylési pert, és a jogerős bírósági ítélet szerint a bizottság nevében Bánki Erik kiadta a kért információkat. Lapunk a dokumentumok áttekintése során számtalan szabálytalanságot talált, végső soron egyetlen vállalkozás esetében sem volt hibamentes az engedélyeztetési procedúra.

Kötvényüzlet: Pesttől Párizsig érnek a húszezresek

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) végleges adataiból kiderült, hogy 6585 bevándorlónak jegyeztek le állampapírt a közvetítővállalkozások. Az egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett cégek ezzel 155 milliárdos bevételt könyvelhettek el. Jól járt a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez és Habony Árpádhoz, a kormányfő tanácsadójához köthető ügyvédi iroda is. Kosik Kristóf cége vehette át a letelepedési engedélyeket, ezért ügyfelenként ötezer euró ütötte a markát. Az iroda ebből tízmilliárd forinthoz jutott. Vagyis a kötvényprogram összesen 165 milliárdos bevételt hozhatott a Fidesz-közeli érdekköröknek. Ez akkora összeg, hogy ha húszezer forintos bankjegyeket fektetnénk hosszában egymás után, a sor légvonalban Budapesttől Párizsig érne.

Nagyon nem akarnak beszélni a letelepedési kötvényekről a fideszesek

A kormánypártok valamiért nagyon nem akarják, hogy a bizottság kivizsgálja a letelepedési kötvényprogramot. Szerencsére a bíróságok nem ennyire ijedősek, lapunk ma másodfokon is pert nyert az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. Hamarosan megkapjuk az offshore cégekkel kapcsolatos dokumentációkat.

Betörtek egy letelepedési kötvényt forgalmazó céghez, több mint félmilliárd forintnyi készpénzt vittek el

„Vagy 80 rendőr nyüzsgött itt reggel. Minket is kikérdeztek, de sokat nem tudtunk segíteni.” Ezt egy Hajós utcában működő bolt eladója mondta, amikor a szomszédjukban történt betörésről kérdeztük. A környéken szinte mindenhol tudták, hogy április elején, egy péntekről szombatra virradó éjszaka törtek be az Arton Capital nevű cég irodájába.

Rendszerszintű korrupció a kötvényprogram

A törvényesített és a rendszerszintű korrupció iskolapéldája a magyar letelepedési kötvényprogram – állapította meg a Transparency International Magyarország (TI) és az Investment Migration Council közös tanulmánya. A dokumentum szerint a letelepedési államkötvények átláthatatlanul működő kereskedő cégeket gazdagítanak, Magyarország azonban egyetlen fillér haszonra sem tesz szert.

Fiktív papírok a letelepedési üzletben?

A Quaestor-brókerbotrányhoz hasonló történet nyomaira bukkantunk a letelepedési állampapírok esetében, miután a gyanú szerint 1671 külföldi úgy kaphatott letelepedési engedélyt a programon keresztül, hogy valójában nem vásároltak állampapírt.

Március 31-én megszűnik a letelepedési kötvény

Idén tavasszal megszűnik a letelepedésikötvény-program, a Fidesz-kormány egyik legellentmondásosabb és legtöbbet kritizált projektje, ami 2013-ban indult, jelentette be az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK). A március 31-ig beérkező kérelmeket még elbírálják, aztán lehúzzák a rolót.
Találatok: [25]  Oldalak:   1 2 3   >  >>