K-Monitor Adatbázis

A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására. Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.

Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.

A Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok szerint 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2.

Nagyon úgy tűnik, hogy még az idén le akarjak zavarni a Fidesz-közeli média teljes szervezi átalakítását. Erre utal legalábbis, hogy az egyes médiumokat rohamtempóban kezdték el bepakolni a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá. Alig egy héttel azt követően, hogy szinte minden jelentősebb, kormányhoz közelálló médiatulajdonos felajánlotta ilyen jellegű érdekeltségeit az alapítványnak, több cégnél már meg is történt a tulajdonosváltás.

Összeszedtük, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók közül ki mennyit költött azokra a médiumokra, amelyeket most ingyen adott át egy alapítványnak.

A versenyhivatal nyolc napon belül eldönti, indít-e vizsgálatot amiatt, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megszerezte az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó feletti irányítást.

Mészárós Lőrinc újabb lapokat zsákmányolt be: az MTI közlése szerint a Mészáros tulajdonában álló Talentis Group Zrt. felvásárolta a Magyar Idők kiadóját, közvetett tulajdonába került a Lapcom és a az Inform Média. A legújabb közlemények szerint pedig a Szabad Föld és az ezt kiadó Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat (természetesen többi kiadványával együtt) szintén Mészáros cégéhez került.

A kormányközeli tulajdonosok kezei alatt termőre fordultak a korábban gyakran szenvedő médiavállalkozások. Röviden így lehet összefoglalni a hazai médiapiac 2017-es évét. Tavaly számos, korábban az életben maradásért küzdő, de legalábbis erősen veszteséges médium termelt komoly profitot, néhányból pedig már pénzt is ki tudtak venni a tulajdonosok. Nem is keveset: Habony Árpád és Mészáros Lőrinc is százmilliókkal gazdagodott a sajtótermékeinek köszönhetően.

A hasonló tematikájú lapok közül gyakran a legkisebb példányszámúnak jut a legtöbb állami hirdetés. Ez derül ki a 2017-es éves beszámolók és a tavalyi állami reklámköltések összevetéséből. A számokból egyértelműen látszik, hogy semmit nem számít, hány emberhez jut el az üzenet, csak az a fontos, hogy kinél költik el a milliárdokat.

Eredményes évet zártak a fideszes sajtótermékek kiadói és tulajdonosai a 2017-es évek beszámolói alapján. A 2015-ös Simicska-konfliktus után nagy építkezés kezdődött a jobboldalon, annak érdekében, hogy új pillérei legyenek a kormánybarát nyilvánosságnak az elbukott Nemzet-portfólió helyett. A munka, amihez a magyar állam több tízmilliárd forinttal járult hozzá, két éven keresztül zajlott. Az új médiarendszerváltás befejezettnek mondható: a Magyar Nemzet és a Metropol megszűnt, a Class FM és a Lánchíd Rádió elhallgatott, a Hír TV milliárdos veszteségeket termel és leépít, a Heti Válasz pedig vevőt keres, a kormánypárti médiába megállás nélkül ömlenek az állami milliárdok.