language

Akták:

"Földet a gazdáknak" földárverés highlight_off

"Földet a gazdáknak" földárverés

A Kormány a 1666/2015. (IX. 21.) számú határozatban döntött az állami tulajdonú földterületek földművesek számára történő értékesítéséről. A program deklarált célja a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó 3 hektár feletti földek árveréssel történő értékesítése volt helyi gazdák számára. Az árveréseket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közreműködőjeként a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok bonyolították le. Elviekben csak helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személyek vehettek volna részt vevőként, de az uniós szabályozás nem tette lehetővé, hogy csak magyar állampolgárok vegyenek részt az árveréseken. Az államot 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, továbbá erre az időre az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A Magyar Fejlesztési Bank a Földet a gazdáknak program keretében földrészletek megvásárlásának finanszírozására hitelprogramot indított.

2015-ben és 2016-ban 380 ezer hektárnyi állami földet hirdettek meg. Ángyán József elemzései viszont azt igazolják, hogy a birtokok nagy részét néhány Fidesz-közeli nagyvállalkozó nyerte meg. Az árverések mögött az Orbán-Simicska konfliktus volt sejthető, mivel a meghirdetett területek jelentős részét az első Orbán-kormány idején az állam 50 évre bérbe adta a Simicska-közeli csoportok számára. Ezen földek bérleti díja a térségi átlag alatt van és csak 2051-ben lehetett volna rajta emelni. A program megkezdése után nyilvánvalóvá vált, hogy sok helyen Fidesz-közeli üzletemberek váltak földtulajdonossá, ami arra enged következtetni, hogy nem a helyi gazdák tulajdonosi helyzetbe hozása, hanem a párt klientúrájának további erősödése volt a cél. Mészáros Lőrinc és családja ezer hektárnál is több földhöz jutott, de más kormánypárti politikusok és rokonaik is bevásároltak a privatizált állami földekből (mint például L. Simon László, Tiborcz István, Simonka György vagy Szajkó Lóránt).

2018-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Tolna, Baranya, és Fejér megyei ingatlanokat érintően tett bejelentést a Fővárosi Ügyészségen a Földet a gazdáknak programmal kapcsolatos esetleges visszaélések gyanúja miatt. Emellett előfordult alkotmányellenes földvásárlás a Földet a gazdáknak program keretein belül, köztük több Natura 2000 terület értékesítése is. A Földügyi Központ honlapján ma már nem érhetőek el az árverési dokumentumok, azonban az Ángyán-jelentésekből kiderül, hogy az elmúlt tíz évben tovább erősödött a birtokkoncentráció, aminek eredményeképpen jelenleg 120 ezerrel kevesebb agrárgazdaság működik, mint korábban. A program keretében összesen csupán 3758 gazda jutott összesen 9 ezer birtoktesthez, miközben az agrárminiszter kommunikációja szerint 30 ezer földműves jutott birtokhoz. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [119]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>

Államtitkárként megbukott L. Simon, de a Velencei-tónál még számítanak rá

Rákellenes sárgabarackmag, fitneszedző feleség által megszerzett állami földterületek, saját panzióhoz vezető közút közpénzen és számos Velencei-tó parti biznisz – ezek kísérték L. Simon László író, költő, borász politikai pályafutását. Az ív néhány nappal ezelőtt tört meg, amikor egy sajtótájékoztatón jelentették be a menesztését az államtitkári posztról, miközben L. Simon épp magyar őshonos fajtájú kutyák bronzszobrait avatta fel. A döntés pontos okairól csak találgatások vannak.

Senki nem jelentkezett, Mészároséké maradt a föld

Alighanem a helyére került az egy hónapja megejtett Mészáros Lőrinc–Bitay Márton Örs-találkozó: a hétfői árverésen senki sem jelentkezett a Vál község határában lévő, közel kétszázmillió forintos kikiáltási áron kínált földterületekre. Így a milliárdos vállalkozó cége, a Búzakalász '66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. vagy Mészáros János, a felcsúti polgármester öccse tovább bérelheti aranykoronánként és évente 1250 forintért.

Bitay Márton szerint két Mészáros Lőrinc vásárolt óriási földeket

Két Mészáros Lőrinc is létezik a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára szerint. Az eddig nem ismert névrokon a magyarázat arra, hogy a felcsúti polgármester nevére miért vásárolhattak a megengedettnél sokkal több állami földet – állította Bitay Márton a Hír Tv-nek.

Csak nem fogynak a költségek, újabb milliárdok mennek el a beruházásra

Újabb tételek bukkantak fel a jövő évi költségvetési tervezetben a 2017-es úszó-világbajnoksághoz kapcsolódóan. A vizes játékok megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztésre 8,96 milliárd forintot irányoztak elő, csaknem kétmilliárd jut a fő rendezvényhelyszínként megvalósuló csodauszoda melletti Dagály strandfürdő felújítására. A nyílt vízi úszás versenyszámainak otthont adó Balatonfüred 1,206 milliárdot kap parkolóépítésre és további 400 milliót kompkikötő létesítésére.

Mészáros Lőrinccel kávézott az államtitkár, aztán az NFA visszavont néhány földárverési hirdetményt

Miről beszélgethetett az ország legnépszerűbb oligarcha-találkozóhelyén az agrárminisztérium földárveréseket felügyelő államtitkára, Bitay Márton, és a földárverések legnagyobb nyertese, Mészáros Lőrinc? Bitay szerint a fociról, szerintünk Mészáros földjeiről. Mutatjuk a bizonyítékot.

Már nem Csányi, de még nem Mészáros a legtöbbet kaszáló földesúr

Az agrártámogatásokban még nem látszik az elmúlt év nagy oligarchacseréje, sőt, a legtöbb támogatást az inkább az MSZP-hez kötődő Leisztinger Tamás cégei vitték el - ez derült ki a K-Monitor elemzéséből, amiben az agrártámogatások eloszlását vizsgálták. Csányi és Simicska kevesebbet, Mészáros Lőrinc viszont már jóval többet kapott az államtól és az EU-tól tavaly, mint 2014-ben.

KIDERÜLT, KINEK A STRÓMANJAI A FEJÉR MEGYEI FÖLDVÁSÁRLÓK

Jókora földekkel lettek gazdagabbak néhányan az őszi földárveréseken Fejér megyében. Mindenki csak találgatott. Vajon kik lehetnek a budapesti Eppelék vagy Gyalog Zsolt, akik egyenként 600-700 millió forintot tudtak elkölteni állami földek megvásárlására?

Olyanok nyerték az állami földeket, akik nem is licitálhattak volna

Fejér megyében sok településen nem jutottak földhöz az állami földárveréseken olyan gazdák, akik ott helyben élnek, vettek viszont földet 50-100 kilométerre élő városiak, akik a kormány saját szabályai szerint részt sem vehettek volna az árveréseken. Az árverések eredményeinek elemzéséből azért az kiderül, hogy felcsútiak vették a legtöbb földet a megyében.

Ajándék áron kapják a földet Orbán csókosai

Névleg sem teljesül a földprivatizációval kapcsolatos alapállítás – amely szerint eleve kizárja az állami tulajdon elkótyavetyélésének lehetőségét, hogy az egyes megyékben kialakult átlagáron vehetik meg a földeket a licitek nyertesei – mostani árveréseken. Aki egy tömbben vásárolhat meg jó helyen lévő, kimagasló minőségű területeket, az töredékáron jut birtokhoz – a különbség a vételár és a tényleges érték között akár ötszörös is lehet.
Találatok: [119]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>