language

Személyek:

Garancsi István highlight_off

Intézmények:

Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:

Garancsi István

Garancsi István (Mátészalka, 1965. november 30. –) magyar üzletember, a Videoton FC labdarúgó-csapat tulajdonosa, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, a NAV online pénztárgépeihez SIM-kártyát szállító Mobil Adat Kft. többségi tulajdonosa.A Forbes 2023-as összeállítása szerint ő az ország 12. leggazdagabb embere. A MET-csoport révén érdekelt a magyarországi gázkereskedelemben, a Market Építő Zrt. pedig az építőiparban tarol: a cég az egyik leggyakoribb nyertese az állami közbeszerzéseknek. Hozzá köthető például a Kopaszi-gát melletti területen 2017-ben megkezdődött BudaPart projekt: a beruházás keretében lakó- és irodaépületek, valamint szórakoztató negyed épül Lágymányoson, illetve itt húzták fel a 120 méteres MOL-felhőkarcolót is,  amely világörökségi szakemberek szerint a budai panorámát is veszélyeztetheti. Csányi Sándor és Hernádi Zsolt mellett Garancsi érdekeltségébe tartozik az az – egykori Habsburg-rezidencia átalakításával létrejövő – tihanyi luxusszálló-beruházás is, amelyet 11 milliárd forint közpénzzel támogatott meg a Magyar Turisztikai Ügynökség. Andy Vajna halála után a Garancsi és Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában lévő LVC Diamond Kft. szerezte meg a Las Vegas Casino-csoportot: az öt fővárosi kaszinóval együtt így Garancsihoz került a 2056-ig érvényes kaszinókoncesszió is.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>

Alakul a maxi-NER-biznisz a rákosrendezői maxi-Dubaj-projektnél

Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak.

Tavaly már 125 milliárdot szórt a cégek közé a kormány hazai forrásból

Megy a pénz a kétes hasznosságú projektekre, de a multikat egyre kevésbé érdekli az állami támogatás. Ez nem uniós, hanem magyar adófizetői pénz.

Kiemelkedő fontosságú zsebek

A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat egy beruházást, és a korábbi jogszabályok sokszori módosítgatásával Orbánék elérték, hogy a nemzeti mellett az ő érdekeik is érvényesülhessenek.

Már az uniós pénzeket is Orbán hobbijára költik: százmilliókat kapott a Videoton a focisták fejlesztésére

Az LMP szerint Garancsi István Videotonja egy olyan rendszer kifejlesztésére kapott 400 milliós támogatást, amely már létezik.

Félmilliárdot kaszált Orbán barátja az online pénztárgépekkel

Garancsi István cégének több mint kétmilliárdos forgalma volt, társasági adót alig fizettek, a cégvezető az 533 milliós profitból 477 milliónyi osztalékot szavazott meg magának.

Orbán kötélbarátja megint szénné kereste magát a boltosokon

Minden korábbinál több pénzt keresett Garancsi István, az ország tíz legbefolyásosabb embere közé sorolt, 38 milliárd forintra becsült vagyonával a 23. legmódosabbnak számító vállalkozó, Orbán Viktor kormányfő jó barátja az online pénztárgépeken – derül ki a 2016-os céges beszámolókat böngészve.

Házipénztárként használják az Eximbankot kormányközeli üzletemberek

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

Mindent megtesz az állam, hogy ne lássunk rá a pénzosztásra

Közérdekű adatokat megismerni Magyarországon embert próbáló feladat. A hivatalok addig húzzák az időt, amíg az ügyek elfelejtődnek, és a végén még pénzre is megpróbálnak lehúzni. Pedig csak annyit várnának tőlük az adófizetők és a médiában dolgozók, hogy a munkájukat végezzék. Mindez a kormány szerint egyáltalán nem probléma, aki mást mond, annak hátat fordítanak vagy rágalmazzák. Egy teljesen átlagos adatkérés végtelenbe nyúlásán mutatjuk meg, hogyan szabotálják folyamatosan a közérdekű információk nyilvánosságra kerülését.

Ravasz átadások

Immár hétpecsétes titok, hogy mely vállalkozások küldik a pénzt többek között a felcsúti fociakadémiának, mivel a kormány szerint magánadománynak számít a társasági adókedvezmény címen befolyt közpénz. Közben bírósági ítéletek mondják ki, hogy az adókedvezmények igenis nyilvános adatok.

Elkutatták: új szó a lopásra

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>