K-Monitor Adatbázis

A kormány 2015-ben 600 millió forintnyi európai uniós támogatást ítélt meg a felcsúti kisvasút létrehozására a helyi fociakadémiát üzemeltető alapítvány részére. A kisvasutat 2016 április végén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel, az Átlátszó pedig évről-évre kikérte a jegyeladási és utasforgalmi adatait. Ennek azonban most vége, hiába fordultunk jogorvoslatért az Információszabadság Hatósághoz: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis azt közölte, hogy az uniós projekt 2021 szeptemberében lezárult, és különben is már nem ők üzemeltetik az Alcsútdoboz és Felcsút között zakatoló szerelvényeket, hanem egy cég – ami egyébként az övék.

A folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatban sem a rendőrség, sem az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) nem adott érdemi választ az Átlátszó kérdéseire. A portálunk által nyár elején feltárt ügyön túl más vitatható esetekről is kaptunk információt. Mégpedig arról, hogy egy 20-30 milliós, Audi Q5-ös terepjáró landolhatott nemrég a szakszervezeti elnöknél. Egy tag pedig bírósághoz fordult, ugyanis állítása szerint azért zárták ki a szervezetből, mert szóvá tette, hogy nem a kedvezőbb ajánlatot benyújtó biztosítótársasággal szerződött le az AHFSZ.

Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét.

„A gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított” – olvasható a nehézkesen megépülő geotermikus erőműveiről elhíresült EU-Fire Kft. legfrissebb cégbeszámolójában. A cégben 15 milliárd forint áll, ehhez képest mindössze egy 158 milliós eredményt sikerült elérniük 2022-ben. A vállalkozás egyetlen alkalommal sem nyert egészségügyi termékekkel kapcsolatos közbeszerzést, igaz, nem is nagyon próbálkozott. Ennek ellenére az állam továbbra is önti a pénzt a kft.-be: a mátészalkai és kocsordi üzemeknek adott 10 milliárdos támogatás után – az MFB Invest Zrt.-n keresztül – tőkeemelés útján részesedést is szerzett a cégben. Arról pedig, hogy nem egy, hanem két nyomozást is folytat a céggel kapcsolatban a NAV, Hadházy Ákos képviselő értesült.

Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét.

A Bafami Kft. 1,1 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly, ami növekedést jelent a 2020-as 1 milliárdhoz képest. A cég tulajdonosa a SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt., amely az azonos lakcímen élő szekszárdi Horváth István és a szintén szekszárdi Horváth Orsolya érdekeltsége. Horváth Istvánt pedig nem kell bemutatni a szekszárdiaknak: a térségben ötödik alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek.

Az önkormányzati képviselő és a polgármester az ügyben érintett vállalkozónak, a vállalkozó a Fidesz-központnak jelentette, hogy az Átlátszó megkérdezte: miért újították fel közpénzből a vállalkozó farmjához vezető utat? A számlagyáras ügyben készült lehallgatási jegyzőkönyvekből az is kiderül, hogyan irányítja a pályázati pénzeket Pest megyében Bajor Gergő, Rétvári Bence fideszes képviselő jobbkeze.

A somogyi megyeszékhelynek imáiba kéne szőnie Simicska Lajos nevét: amikor még ő birtokolta a legendás közterületi hirdetőcéget, Kaposvár óvatos becslés szerint is háromszor jobban járt, mint most, a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett korszakban. A Simicska-Publimont 2012-től öt esztendeig évi 49 milliót fizetett a város területén lévő, általa üzemeltetett különböző hirdetési felületekért, ez tavaly év végén, a Mészáros-Publimonttal kötött szerződés szerint évi 18 millióra zsugorodott.

A megismert dokumentumok alapján Tatabánya közszolgáltató cégeket tömörítő holdingja, a T-Szol fizette évekig volt igazgatósági elnökének, dr. Hidas Jánosnak (a tatabányai Fidesz korábbi alelnökének) gyorshajtási bírságait. Mindez akkor derült ki, amikor a polgármester a veszélyhelyzet ideje alatt átvilágítást rendelt el a cégnél. Több más furcsaságra is fény derült, a képviselők többsége azonban nem lát problémákat.

Miközben milliárdok folytak át az alapítványok kezén, különböző ingatlanok kerültek az alapítványi tagok, majd onnan új vevők/bérlők tulajdonába. A birosag.hu-ra feltöltött dokumentumokban a szervezeteknél látszólag nincs nyoma az adásvételből befolyó összegeknek vagy épp értékcsökkenésnek, és a (még létező) szervezetet is hiába kerestük emiatt.