Eddig a külgazdasági és külügyminiszter öt helikopteres útjáról tudtunk, most kiderült, hogy volt még négy 2020 óta. Szijjártó Péter számításunk szerint az utóbbi években 12 millió forintot repülhetett így el.
Már 800 milliárd forint felett jár a beruházás költsége, ami annyira megnehezíti a déli irányú vasúti fuvarozást, hogy félő, az elkészülte után sem áll helyre még a korábbi forgalom sem.
A külföldi politikai befolyásolást, ami ellen itthon még állami szervet, Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozta a kormány, azt Lengyelországban például maga végezte.
A magyar kormány által 2021-ben létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány szerbiai leányvállalata 2021 végén megvette az Osztrák-Magyar Bank egykori épületét Szabadka központjában. A magyar állam támogatásával felújított zsinagóga szomszédságában álló műemlékkel együtt már 25 külföldi ingatlanról tudunk, ami a Szijjártó emberei által vezetett alapítvány tulajdonában van. Egyik beszerzést sem jelentették be itthon, csak a helyi adatbázisokból és hírekből derült rájuk fény.
Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.
Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán.
Gőzerővel folynak a munkálatok a szerbiai szakaszon, de számos a kérdés, és nincs mindegyikre válasz.
Nem a fegyveres testületek tagjainak kiosztott év végi félmillió forintos extra juttatás az egyetlen nagy összegű kiadás, amiről az év végén döntött a kormány. Bár a rendőröknek, katonáknak juttatott összesen 50 milliárd forint nagyságát nem éri el a december 27-én megítélt támogatásuk, az egyházak és főként a határon túli futballklubok is igen jól jártak. 14 milliárd forintot terített szét a kormány közöttük egy a Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozattal az alábbi módon:
Római Katolikus Plébánia – Tusnádfürdő: 108,4 millió forint
Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány: 60 millió forint
Első Magyar Református Egyház: 170 millió forint
Házsongárd Alapítvány: 45 millió forint
SEPSI OSK S.A. (sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapat): 2,1 milliárd forint
Osijek FC Labdarúgó Akadémia (a Mészáros Lőrinc által megvásárolt eszéki futballklub akadémiája): 1 milliárd forint
Futball Club Lendva 1903: 1,3 milliárd forint
KFC Komarno (komáromi futballcsapat): 2,26 milliárd forint
DAC Academy a.s. (dunaszerdahelyi fociakadémia): 600 millió forint
„TSC” Labdarúgó Klub (Topolya): 2,51 milliárd 000 forint
Futball Club Csíkszereda Egyesület: 2,785 milliárd forint
Várda Sport Egyesület Kisvárda: 1,185 milliárd forint.
A Volvo-gate az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb pécsi korrupciós ügye lehet – írtuk csütörtökön késő éjjel közölt cikkünkben. Részletesen bemutattuk azt is, milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy 2008-ra a csőd szélére sodródott a korábbi pécsi önkormányzati közlekedési cég, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. És megírtuk azt is, hogy 2014. év végére miért volt egyre nagyobb szükség arra Pécsett, hogy amint lehetséges, saját tulajdonú buszflottát szerezzen a baranyai megyeszékhely új közlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. A Szabad Pécs újságírói által az elmúlt hónapokban folytatott beszélgetésekből, bemutatott dokumentumokból, bizonyítékokból, hatóségi tájékoztatásokból, illetve részben ma is nyilvánosan elérhető iratokból egy legalább négy országon átívelő korrupciós ügy rajzolódott ki, amelyben branyai közszereplők is érintettek lehetnek. De, hogy hogyan is lett egy ilyen fontos közérdekű ügyből, mint a buszbeszerzés az egyik legnagyobb pécsi korrupciós ügye? Egyáltalán miért és hogyan indult nyomozás? És mi köze van mindehhez a terrorizmusnak? Elmeséljük.
