language

Kulcsszavak:

gazdálkodás highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4340]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Milliós fizetésű dolgozóktól várják a magyar állami tesztpálya megtérülését

A német beszállítók hazai fejlesztéseit pörgetnék fel a zalai autós próbapálya-beruházással. Kell még pár év, hogy kiderüljön, sikerül-e több száz új munkahelyet létrehozni.

Rengeteg pénz ment válságkezelés címén olyasmire, aminek semmi köze a válsághoz

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

A Hős utcaiak elhelyezésére vásárolt lakások több mint fele üresen áll

Két hónapja, június 29-én járt le a Belügyminisztérium által a Hős utca rendbetételére adott 2,1 milliárd forintos támogatás felhasználásának második alkalommal meghosszabbított határideje. A telepfelszámolás évek óta húzódik, azonban úgy tűnik, egyelőre nem sikerül pontot tenni az ügy végére, ugyanis még mindig jó pár olyan lakó van, akivel nem állapodott meg a X. kerület. Ráadásul azt is megtudtuk Kőbánya vezetésétől, hogy a lakásvásárlás, lakásfelújítás címén összesen több mint 1 milliárdért beszerzett önkormányzati ingatlanok több mint fele, 50-ből 28 még üresen áll, azaz egyelőre nem került a Hős utcaiakhoz.

Tovább nyeli a pénzt a bezárt fürdő Siófokon

Több, mint egymilliárd forintot kellene költenie Siófoknak a 15 éve átadott, ám mostanra életveszélyessé vált, s az idén júniusban bezárt Galerius fürdőre, írta szerdai Facebook-posztjában Lengyel Róbert, a balatoni város ellenzéki polgármestere. Elkészült ugyanis a fürdő teljes körű felújítására, annak költségeire vonatkozó szakértői vélemény, mely megállapította: még a korábbi, amúgy is borúlátó számításoknál – néhány hónapja még 200 milliós költséget emlegettek – is sokkal többet kell költenie Siófoknak a létesítményre.

Magyarország 760 milliárd forintot költött sportra és vallásra 2020-ban

Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.

Helyreigazítás a Mégsem kell a kormányzati informatikai rendszer, amire 14 milliárdot költöttek című írás kapcsán

Valótlanul híreszteltük cikkünkben, hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papír alapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgatást folyamatosan digitalizálni kellett.” A valóság ezzel szemben az, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető program (KÉR) KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokat. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papír alapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett. A küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papír alapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak tovább. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május 1. napjától működött. Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papíralapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok a küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a mamis látszatot kelti, mint ha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sor. Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem használta.

ELEGÜK LETT A KÉR-BŐL – KÉRDÉSEK, HELYREIGAZÍTÁS HELYETT

A Belügyminisztérium hosszas helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz egy korábbi cikkünk miatt, tételesen vitatva annak állításait. A cikk szerint a kormány jogszabályban rendelkezett arról, hogy megszünteti az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer (KÉR) érkeztető rendszerét. Cikkünkben emlékeztettünk arra, hogy a rendszer fejlesztése és éves működtetési költsége a 2015-ös indulástól eltelt közel hat év során nagyságrendileg 14 milliárd forint közpénzt emésztett fel, ami így lényegében a kukában landolt. A KÉR lényege: a kormányzati szervezeteknek és állami intézményeknek szóló küldeményeket elszállítják a Magyar Posta budaörsi központjából egy budapesti központba, ahol ezeket beszkennelik és elektronikus formában, hiteles iratként továbbítják. Cikkünkben kitértünk arra, hogy ezt a körülményes procedúrát sok intézmény még az egymás közti levelezésben sem használta.

Egyre többet költ a kormány autó-motor sportra, Szijjártó sógorának is jutott belőle

Idén már 36 milliárdot szán a kormány erre a területre, az ágazatban Szijjártó Péter sógora is egyre fontosabb szereplő.

A több pénz ára az autonómia felszámolása – így zajlik az egyetemi modellváltás

Sorban írják alá az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetői a kormánnyal kötött, a következő parlamenti cikluson is túlnyúló finanszírozási megállapodásokat, és nem épp úgy, ahogy szerették volna.
Találatok: [4340]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>