K-Monitor Adatbázis

A kormányközeli tulajdonosok kezei alatt termőre fordultak a korábban gyakran szenvedő médiavállalkozások. Röviden így lehet összefoglalni a hazai médiapiac 2017-es évét. Tavaly számos, korábban az életben maradásért küzdő, de legalábbis erősen veszteséges médium termelt komoly profitot, néhányból pedig már pénzt is ki tudtak venni a tulajdonosok. Nem is keveset: Habony Árpád és Mészáros Lőrinc is százmilliókkal gazdagodott a sajtótermékeinek köszönhetően.

Vonának ez az esete kiválóan modellezi a propagandagépezet működését: az egy központból, adott esetben egy teljesen komolytalan bulvárlapból – máskor pedig alig olvasott, impresszum nélküli blogról – pár órán belül, de legföljebb másnapra vírusként szóródó tartalmakat. A másodjára/sokadjára közlők saját „értesülést” csak elvétve fűznek a szemlézett hírhez, legtöbbször az átfogalmazással sem bíbelődnek, sokszor pedig még a cím is ugyanaz marad több tucat sajtótermékben.

A 2017-es első és második nemzeti konzultációhoz több részletben rendelt a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetéseket bő 12 milliárd forint értékben. Az összegből közel 4 milliárd forint Mészáros Lőrinc médiacégeihez került, de más NER-közeli vállalkozók is jól jártak a propagandakampányokkal. Kikértük és mutatjuk az egész éves részletes adatokat, melyekért Rogán hivatala összesen 114 ezer forint költségtérítést kért az Átlátszótól.

1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Hiába ért véget lassan öt hónapja az 56-os emlékév, Schmidt Mária alapítványa továbbra sem hajlandó elszámolni a kormánytól kapott több mint 15 milliárd forinttal.

2016 szeptemberében, az október 2-i kvótanépszavazást megelőző utolsó hónapban és a referendumot követő hetekben összesen 2,9 milliárd forintot költött a kormány reklámkiadásokra. A pénz nagy része szokás szerint a Fidesszel lojális médiacégeknél landolt. A legtöbbet a TV2, a Kod Media, a Mediaworks és az Origo kapta, de nem járt rosszul a Lokál, a Magyar Idők és a Pesti Srácok sem.

A Huth Gergely tulajdonában lévő cég 2015. szeptemberében kötött fél évre szóló szerződést a Városliget Zrt.-vel. A Gerilla Press átlagosan havi négy cikket jelentetett meg a Liget-projektről a Nullahetegy.hu-n havi nettó 300 ezer forintért cserébe. Az átlagosan 75 ezer forintba kerülő bejegyzések között megtalálható Baán László több közleménye, némelyik cikk pedig vélhetően szó szerinti átvétele egy-egy MTI-hírnek.

Fidesz-közeli médiacégek és a közmédia csatornái részesültek legnagyobb részben a kormány tavalyi, 600 millió forint értékű kampányának költéseiből, amit a működő magyar reformok népszerűsítése céljából készíttetett a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK). Ez Rogán Antal minisztériumának válaszából derül ki, amit a 444 közérdekű adatigénylésére válaszul küldött a hivatal.

A külföldön már humanitárius katasztrófaként emlegetett magyarországi menekültkérdést a betonon fekvő emberek elé állított rendőrsorfalban megtestesülő erődemonstrációval, és hangos kommunikácóval “kezelő” kormány 380 milliót költött a bevándorlásról és terrorizmusról szóló konzultáció hirdetéseire. Azt azonban titkolja a Miniszterelnökség, hogy melyik újságnak, rádiónak és tévének pontosan mennyit is fizettek a menekültellenes hangulatkeltésben való részvételért.

Szinte még le sem zárult az előző, a hazánkba érkező nagy mennyiségű Európai Uniós támogatásnak örvendező reklámkampány, decemberben máris elindult az újabb kormányzati sikerpropaganda: “Magyarország erősödik!”. Kikértük a részletezését a Miniszterelnökségtől, jó nagy számot kaptunk.