language

Személyek:

Csányi Sándor highlight_off
Hagyó Miklós highlight_off

Csányi Sándor

Csányi Sándor (Jászárokszállás, 1953. március 20. –) magyar közgazdász, bankár, üzletember. A 2022-es Befolyás-barométer szerint Orbán Viktor után ő Magyarország 2. legbefolyásosabb személye. A 2023-as Forbes-összesítés 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyonával Csányit a világ 1859. leggazdagabb embereként tartja számon. 

1992 óta az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója. 2010 óta a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, 2018-tól a FIFA alelnöke, illetve tagja az UEFA pénzügyi bizottságának és a professzionális futball stratégiai tanácsának. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.


Csányi az agrárszektorban is jelentős érdekeltségekkel rendelkezik: Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari befektetője lett a Bonafarm-csoporton és a KITE Zrt.-n keresztül. Emellett az OTP-vezér a turizmusban is hasít: az MTÜ Kisfaludy-programjának keretein belül például eddig összesen 15,5 milliárd közpénzt nyert elGarancsi Istvánnal és Hernádi Zsolttal közös, tihanyi luxusszálloda-beruházásuk, vállalkozása, a B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft. pedig további 550 milliót kapott a balatonfüredi UNI Hotel kikötőjének fejlesztésére.

Hagyó Miklós

1967. július 20-án született Jászberényben. Nős, egy gyermeke született. 

1985-ben érettségizett. 1989-ben üzemmérnöki diplomát szerzett a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai karán Szegeden. 1998-ban a Kertészeti Egyetem Élelmiszer-ipari Kar menedzseri szakirányán szerzett mérnöki másoddiplomát. Nemzetközi cégeknél dolgozott vezető beosztásokban, jelenleg a Wirtass Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. 

Már politikusi pályája előtt kiterjedt ingatlantulajdonra tett szert. 1998-ban belépett az MSZP-be. A Budapest XII. kerületi elnökség és az országos választmány tagja. A párt karitatív tagozatának ügyvezető elnöke. A 2002. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos listájáról jutott be a Parlamentbe. 

A 2006. évi országgyűlési választásokon Budapesti területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a gazdasági és informatikai bizottság tagja. 

2006. decemberében Budapest főpolgármester-helyettesévé választották. Bírálói legtöbbször Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz fűződő kapcsolatát kérik rajta számon.

2009 nyarán nyilvánosságra került BKV-s ügyek kapcsán az MSZP októberben felmondta a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíciót és visszahívta Hagyó Miklós polgármester-helyettest is. 

A BKV körüli botrányok miatt 2010 februárjában az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselőjelöltségtől is. Március elején a Balogh Zsolt a BKV egykori megbízott vezérigazgatója az ügyben terhelően nyilatkoztott Hagyóról. A volt főpolgármester-helyettes ezt követően MSZP-s párttagságát is felfüggesztette és a XII. kerületi szocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is lemondott. 

2009 nyarán kirobbant a túlzott végkielégítésiés a korábbi, a cég számára aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat. Mindez oda vezetett, hogy az MSZP budapestielnöksége felkérte Hagyót és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről,és a koalíciót is felmondták. 2010-ben tovább folytatódtak a botrányok. Volt szóvivőjét azzal gyanúsította meg rendőrség, hogy úgy vett föl 24 millió forintot a BKV-tól, hogy nem végzett érdemi munkát. Antal Attilaletartóztatása után, 2010 februárjában az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselőjelöltségtől is. 2010 márciusában korrupcióval gyanúsította meg Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója. Ezután MSZP-s párttagságát is felfüggesztette és a XII. kerületiszocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is lemondott.

Hagyó Miklóst a BKV-ügyben 2017. szeptember 29.-én jogerősen hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondták ki. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést: másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre.
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Bige László valahogy „belekényszerült”, hogy százmilliókat adjon a Fradinak

Különleges interjút adott le a Partizán hétfő este: Gulyás Márton az egyik leggazdagabb magyar vállalkozót kereste fel nyíregyházi otthonában, ahol házi őrizetben van. A műtrágyagyártásból fölépített több százmilliárdos Bige-birodalomra évekkel ezelőtt rászálltak a hatóságok: a NAV, a rendőrség és a katasztrófavédelem is rendszeresen razziázott gyáraiban, közben magánvádak alapján is büntetőügyek indultak az üzletember ellen.

Kocsis a BKV nevében is aláírt fura szerződéseket

Kocsis István, a BKV napokban távozó vezérigazgatója különös szerződéshosszabbításokat jegyzett a közlekedési vállalat reklámhelyeit tizenkét éve használó céggel. A háttérben a budapesti reklámpiac összefonódásai és egy igazi „nagykoalíciós” vállalat képe sejlik fel.
Találatok: [2]  Oldalak:   1