language

Helyek:

Hajdúnánás highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Ez a kormány is nekifut a MotoGP-projektnek, de már a földek kisajátítása sem megy átláthatóan

A több mint tíz éve becsődölt sávolyi Balatonring-projekt után a kormány ismét megpróbálkozik egy MotoGP-pálya építésével. Ezúttal Hajdúnánás külterületén, 65 milliárdból készülne a körülbelül 500 hektáros pálya, amin a tervek szerint 2023-ban fognak először futamot rendezni, a jogdíjakra pedig több mint 44 milliárd forintot szánnak. Idén kisajátítással kezdődnek a munkálatok, ami több tucat családot és földtulajdonost érint az Átlátszó értesülései szerint. Sikerült beszélnünk néhány érintettel, akik arról számoltak be, hogy egyelőre semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak arról, hogy mikor és mennyiért kell majd megválniuk a tulajdonuktól.

Három borzasztóan fontos ügyet talált a kormány - ez most a kiemelten fontos közérdek

A kedd este megjelent Magyar Közlönyben három ügyet emel ki egy friss kormányrendelet a veszélyhelyzet idején. Eszerint a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság budapesti, szegedi, tatabányai és debreceni helyszíneken történő megrendezése érdekében szükséges beruházások a 2020. évi Dubaji Világkiállításon (amelyet egy évvel elhalasztottak, várhatóan októberben nyílik meg) történő sikeres magyar megjelenéshez szükséges beruházások továbbá a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzése kiemelkedően fontos közérdek,

Az Origo volt tulajdonosát kockázati tőkével segíti az állam

Száraz István szóban forgó érdekeltsége napenergiát hasznosító burkolóelemeken dolgozik.

65 milliárdos kérdés: hány állami cég kell MotoGP-futamok rendezésére?

A fenti összeg a hajdúnánási pálya és a környező beruházások ára, de röpködnek a százmilliók más közreműködőknek is.

Döntött a kormány: Még 800 millió megy a hajdúnánási MotoGP-re

A kormány felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy gondoskodjon a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok független értékbecslés szerinti értéken történő megszerzéséről és annak beruházásra alkalmas területté nyilvánításáról legfeljebb 800 millió forint összeghatáron belül. Erre a célra egy céget is alapítottak Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. néven debreceni székhellyel. Ennek a cégnek Pacza József lett az ügyvezetője, aki korábban Debrecen városfejlesztési osztályának vezetője volt. Hajdúnánáson a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is elfogadták, hogy a kormány 65 milliárd forintból MotoGP-pályát építsen. Az összeget ráadásul a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, a gazdaság talpraállását szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból biztosítják.

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Hajdúnánás mellett épül meg a tervezett MotoGP pálya

Hajdúnánás mellett tervezik megépíteni azt a MotoGP pályát, melyre több, mint 20 milliárd forintot csippentettek le a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, a gazdaság talpraállását szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból. Palkovics László azt mondta: a beruházás, amely a pályaépítés mellett kiterjed a kiszolgáló létesítmények, tréningközpont, konferenciaközpont, szálloda építésére is, 65 milliárd forintba kerül. Megvalósíthatósági tanulmányra 251 millió ment el. Az ősszel lezárt eljáráson a nyertes vállalkozás az a cég lett, mely operatív igazgatóként foglalkoztatja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter testvérét.

Újabb megyeszékhelyen szólal meg Andy Vajna rádiója

Megállíthatatlanul terjeszkedik a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos budapesti központú rádiója, a hálózat újabb frekvenciával gazdagodik.

Góliáttal szemben a törpince labdába se rúghat

Szinte nincs átmenet a mezőgazdasági nagyüzem és a néhány hektáros kis gazdaságok között a hajdúsági Tedejen, ahol a volt állami gazdaságból lett modern nagyvállalat mellett már csak néhány helyi család művel önállóan földet. Ők meséltek róla, miért adták el sokan akár áron alul földjeiket a kilencvenes évek elején ahelyett, hogy akár befektetési céllal megtartották volna, és miért lehetetlen manapság egy kis játékosnak bővíteni a földjét. Az Abcúg riportja.
Találatok: [9]  Oldalak:   1