Hangzatos jelszavak és mutyizós hétköznapok, innovatív világcég, amely nemcsak a technológiában, de a nyelvújításban is éllovas. A PestiSrácok.hu februárban indított cikksorozatot a magyar egészségügy Microsoft-botrányaként emlegetett kartellügyben. Első írásunkban az értelmi szerzőt, Harmat Sándort mutattuk be a cseppet sem bizalomgerjesztő előéletével együtt, most a lezsírozott tender másik piacszervező koordinátoráról és motivációs tréneréről rántjuk le a leplet. Egy igazi nagyhalról, a magyarországi Siemensről van szó.
Arcátlan üzleti magatartás, multinacionális cégek, kórházigazgatók, lefölözött uniós pályázati forrás – talán így lehet a legegyszerűbben összefoglalni azt a történetet, amelynek egyik kulcsszereplője az az ipari kémkedésért elítélt szélhámos, akire a PestiSrácok.hu már többször felhívta a figyelmet. Most olyan cikksorozatot indítunk útjára, amely részletesen feltárja az egészségügyi intézmények eszközbeszerzéseivel kapcsolatos visszásságokat, valamint bemutatjuk azt a kartellezési modellt, amelynek segítségével a nemzetközi óriásvállalatok nemes egyszerűséggel kiszorították a kisebb magyar vállalkozásokat bizonyos közbeszerzésekből. A cseresznye a habon pedig Mr. Handabanda, azaz Harmat Sándor lesz, aki mindezt úgy koordinálta, hogy elhitette a cégekkel: kormányzati felhatalmazással rendelkezik.
A NER történetében egészen ritka, hogy egy állami hivatal a nyilvánosság előtt keverjen súlyos gazdasági bűncselekmény gyanújába olyasvalakit, akinek az állam magas rangú hivatalnoki posztot szán. Maróth Gáspár esetében ez történt, hiszen az Orbán-kormány későbbi hadiiparfejlesztési kormánybiztosa ellen a Gazdasági Versenyhivatal azzal az információval indított nyomozást, hogy ő és egy másik üzletember szervezett össze egy kartellt a magyar egészségügy modernizálására kiírt 46 milliárdos uniós pályázat lefölözésére. Maróth szerint őt bemártották, amit az is igazol, hogy a GVH a majd négy éven át tartó nyomozása végén pontosan megnevezte, ki volt a multicégek és a magyar beszállítók közötti főkoordinátor. Nem Maróth.
Még 2015-ben óriási összeget, több tízmilliárd forintot adott az EU arra, hogy a magyar egészségügyben jobb gépekkel dolgozzanak. Itt főleg drágább diagnosztikai gépekre, CT-kre, MRI-kre, röntgenekre érdemes gondolni. Csakhogy egy kartell azonnal ráugrott, és megszervezte, hogy csak túlárazva vehessenek ilyesmit a kórházak, előre leosztott lapok szerint.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy számos, képalkotó diagnosztikai termékeket (azaz, MRI-, CT- és röntgenberendezéseket) gyártó és forgalmazó vállalkozás tanúsított jogsértő magatartást az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” elnevezésű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban — számolt be a hivatal honlapján.
EU-s forrásból elindították a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása című pályázatot. Eredetileg úgy volt, hogy 9 milliárdból vehetnek majd MR, CT és röntgengépeket a kórházak, a nagy érdeklődés miatt azonban végül kibővítették a forrást. A palyazat.gov.hu-n szereplő összesítés szerint 81 intézmény nyert el összesen 40,9 milliárd forintot. A kozbeszerzes.hu-n pedig 206 olyan szerződést találtunk, amit valamelyik magyar kórház az ezen a pályázaton elnyert forrás terhére kötött, és ezek összértéke 32,7 milliárd forint volt.
Ez lehetett volna a magyar onkológia nagy ugrása, a magyar kórházak több tízmilliárdból modernizálhatták volna a gépeiket.
DE VÉGÜL EZT IS SZÉTLOPTA A RENDSZER.
