language

Kulcsszavak:

hatalomkoncentráció highlight_off

Lapok:

Telex

A Telex.hu internetes hírportál, amelynek kiadója a Van Másik Kft. A Telex.hu indulásáról szóló tervet 2020. szeptember 4-én jelentette be Munk Veronika, a Telex.hu főszerkesztője. A kiadó cég tulajdonosa és ügyvezetője Kárpáti Márton. Munk és Kárpáti 2020 júliusáig az Index.hu főszerkesztő-helyettesei voltak.A hírportál 2020. október 2-án indult el. (Wikipédia)

A lap főszerkesztői: Munk Veronika, Dull Szabolcs

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [21]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Akkumulátorgyártás: az iparág, amelynek az útjából eltakarítják a törvényeket

A gödi Samsung-gyárat az elmúlt években számtalanszor megbüntették, amiért nem tartotta be a tűzvédelmi, iparbiztonsági, munkavédelmi és építési szabályokat. A bírságok többnyire 2-3 milliósak, miközben az állam több tízmilliárddal támogatja a céget.

Rogán minisztériumához kerül a közpénzek felhasználását ellenőrző állami hivatal, a Kehi

Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlöny friss számából. A rendelet szerint a miniszter a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor útján gyakorolja hatásköreit.

Novák Katalin sógornője került a meddőségi szektor élére

Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mélyen hallgat a kinevezéséről, a szervezet honlapján megtalálható vezetői névsor bizonyítja: Novák Katalin sógornője kapta meg az újonnan létrehozott Humánreprodukciós Igazgatóság vezetői posztját. Vesztergom Dóra még Novák köztársasági elnökké választása előtt lett igazgatói rangban az államosított lombikszektor legfőbb felügyelője.

A közmédiában tapasztalt rendszerszintű politikai elfogultságról ír időközi jelentésében az EBESZ

Az EBESZ-jelentésben azt írják, hogy „a hivatalos kampányban az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, ahogy az állami források kampánycélú felhasználását sem”, és a dokumentumban kiemelték, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott több ügyben is hivatali pozícióval és a kampányforrásokkal való visszaélésről volt szó, de egyik esetben sem állapítottak meg jogszabálysértést.

„Ne írd meg semmilyen formában, köszi” – Így hallgatja el a kormánynak kínos híreket az állami hírügynökség

Évek óta nyilvánvalóan a kormány politikai érdekeit szolgálva, fontos hírek manipulálásával vagy elhallgatásával végzi a tevékenységét a közmédia egyik legfontosabb egysége, a Magyar Távirati Iroda (MTI) – derül ki egy, a Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomagból, amely az MTI kiterjedt belső levelezését és ki nem adott híreinek tucatjait tartalmazza. Előző cikkünkben arra mutattunk példákat, hogy a minisztériumok és a miniszterelnök kommunikációs stábja hogyan diktálnak az MTI-nek. A gyűjteményből azonban az is kiderül, hogy a politikailag kicsit is érzékeny tartalmat szoros kontroll alatt tartja és az aktuális kormányzati álláspontnak megfelelően alakítja a közmédia vezetősége. Vannak egyeztetésköteles és tiltott témák. Sok elkészült hír megy a kukába – az MTI-ben ezt úgy mondják, hogy az anyag „elesett” vagy „elvérzett”. A szerkesztői, újságírói szabadságnak szinte semmilyen tere nincs.

Kiszivárgott iratok mutatják, hogyan diktálnak Orbánék a nemzeti hírügynökségnek

A Direkt36 birtokába került gyűjtemény tartalmazza az elmúlt négy évből a MTI belső levelezésének darabjait és más dokumentumokat. Ezek a dokumentumok megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba. A kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek: az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt; az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot; nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is; az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani

A belvárosi fideszesek Schadl-ügyben inkább napirendre sem vették az ellenzéki javaslatokat

A Völner–Schadl-botrány V. kerületi szálai kapcsán három javaslattal is készültek az ellenzéki képviselők a csütörtöki képviselő-testületi ülésre, közölte Kovács Alex Gábor belvárosi ellenzéki képviselő. Azonban a fideszes képviselők Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesterrel együtt úgy döntöttek, inkább napirendre sem tűzik a javaslatokat

Nem tilthatja ki a sajtót a kórházakból a minisztérium

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék, miután a bíróságon támadtuk meg a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből. A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.

Republikon: A Fidesz-szavazók nagy része szerint a kormány eredményei ellensúlyozzák a korrupciót

A Republikon Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen vélemények kapcsolódnak a korrupcióhoz a válaszadó pártszimpátiája szerint, valóban élesen elkülönül-e a korrupció megítélése aszerint, hogy a kormány vagy az egyesült ellenzék támogatója a válaszadó. Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma.

Lehetetlen kiigazodni a határon túlra adott magyar közpénzszázmilliárdok kusza rendszerén

A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.
Találatok: [21]  Oldalak:   1 2 3   >  >>