language

Személyek:

Dietmar Clodo highlight_off

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Dietmar Clodo

"Dietmar E. Clodo a magyar kriminalisztika talán legrejtélyesebb alakja. A 90-es években különféle biztonságtechnikai termékekkel kereskedő, sikeres üzletemberként érkezett Magyarországra. "Gagyi holmikat próbált meg ránk sózni" - mondta egy szakember, aki annak idején részt vett Clodónak egy rendőrségi bázison rendezett termékbemutatóján. Később kiderült: a német üzletember illegális anyagokkal is kereskedik. A magyar rendőrség szervezett bűnözés elleni egysége a 90-es évek elején német kérésre vette őrizetbe először Clodót. A németek sugárzóanyagok csempészetéért és más súlyos bűncselekmények elkövetéséért körözték őt, legalábbis a hivatalos hatósági iratok szerint. Clodót magyar rendőrök gépkocsival vitték Németországba, de mire visszaértek, már Clodo is újra Magyarországon volt.A német sajtó szerint Clodo nem teljesen átlátható fegyverügyletekben vett részt a Közel-Keleten, ugyanakkor - megint csak az akkori német sajtó szerint - ő vezette Jan Philipp Reemtsma hamburgi milliomos elrablónak nyomára a hatóságokat. Reemtsma elrablásának kitervelője - aki 30 millió márkás váltságdíjat kért - egy ideig Magyarországon bujkált, de itt kicsúszott a rendőrség kezei közül.

 

Egy bankjegy-hamisítási ügy kapcsán 1995-ben újra elfogták (a pénzhamisításban játszott szerepéért később három év börtönt kapott). 1998. június 3-án a szervezett bűnözés elleni szolgálat újra őrizetbe vette: ekkor már azzal gyanúsították, hogy ő pénzelte a Pest megyei Pilisszentlászlón leleplezett bombagyárat. Clodo ezt tagadta. Perében mindvégig azt hangoztatta, hogy a bombagyár valójában az alvilág egyik vezérének tartott - időközben szintén elítélt - Leonyid Sztecura érdekeltségébe tartozott. (Clodót egyébiránt Sztecura adta rendőrkézre.) A bíróság azonban bizonyítottnak látta, hogy Clodo a bombagyáros, és tízévi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte.Tavaly októberben a még hátralévő büntetésének letöltésére Magyarország kiadta Clodót hazájának. Alig több mint egy évet töltött ott a rácsok mögött." (Nol.hu)

 

"Clodo tavaly [2016] júniusban, Németországban tett írásbeli vallomásában azt állította: 1993 és 1996 között Pintér Sándor is többször megjelent lakásán, és pénzt vett át. A bűnöző arról is beszélt, hogy ebben az időszakban közvetítőként lépett fel politikai és rendészeti vezetők, valamint a „Szeva bácsiként” közismert Szemjon Judkovics Magiljevics között, akit az orosz maffia magyarországi helytartójaként tartottak számon. Az osztrák ORF tévécsatornának tavaly októberben adott interjúban Clodo azt állította, hogy Pintér havi egy alkalommal vett át tízezer márkát az ő közvetítésével Magiljevicstől azért, hogy a magyar hatóságok szemet hunyjanak a Magyarországon folytatott illegális tevékenységei felett.

 

A vallomásban az is szerepel, hogy az 1994-es országgyűlési választások előtt Magiljevics tolmácsa egy egymillió márkát tartalmazó táskát juttatott el Clodónak azzal, hogy azt személyesen Orbán Viktornak kell átadnia. A „bombagyáros” szerint Orbán némi vonakodás után személyesen, egy idősebb úriember társaságában jelent meg nála, és átvette a táskát. Egy orosz ellenzéki portál, a The Insider épp Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának idején írt arról, hogy a pénzek átadásáról titkos videofelvételek készülhettek, amelyek Szeva bácsi 2008-as moszkvai letartóztatásakor egy informális vádalku következtében az orosz titkosszolgálatok, illetve az orosz kormány birtokába kerülhettek." (24.hu)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Itt a jegyzőkönyv, ami magyarázkodásra kényszerítette Pintért a Tanyi-ügyben

Az Átlátszó megszerezte azt a helyszíni szemle jegyzőkönyvet, amelyben az áll, hogy Pintér Sándor, akkor még az ORFK főkapitányaként, 1996 novemberében igenis a helyszínen járt és intézkedett is a Lakatos Csaba fogathajtó elleni merényletkísérlet ügyében, a Tanyi-fivéreket fuvarozó autó átkutatásánál. Tanyi György ma a Lakatos-merénylet vádlottja, és nem mellékesen az egyik kulcsszereplője a Pintér elleni állítólagos nemzetközi lejárató akciónak. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét nyilvánosságra hozzuk, és elmondjuk azt is, hogyan ment rá a jegyzőkönyvet készítő rendőrtiszt karrierje a több mint húsz éves ügyre.

Támadják vagy védik ezek a maffiózók a belügyminisztert? Kamugyanús merénylet Pintér Sándor ellen

Előzetesbe kerülhet a közeli órákban Jakubinyi Róbert hétpróbás bűnöző, a nemzetbiztonság kormány- és rendszerfüggetlen bedolgozója. Jakubinyi ezúttal alighanem a fölmelegített Clodo-ügyben kínos helyzetbe került Pintér Sándort igyekezett kisegíteni egy zsé-kategóriás kémjátszmába illő provokációval. Ha szokás szerint most is gyorsan szabadítják, akkor nagyon átlátszó ez a történet.

Pintér Sándor soha nem kapott kenőpénzt Szemjon Mogiljevics orosz keresztapától

„Az a kérdés pedig, hogy vettem-e át pénzt Magiljevicstől vagy bármely, Magiljevics képviseletében eljáró személytől, önmagában is sértő” – ezt válaszolta kedden Pintér Sándor belügyminiszter Hadházy Ákos és Szél Bernadett LMP-s képviselők kérdéseire, amelyek Dietmar Clodo nagy vihart kavart állításaival szembesítették. Mi eközben tovább fejtegettük a szálakat, és arra jutottunk, Szemjon Mogiljevicset és csapatát gyakorlatilag védelmébe vette a magyar állam a kilencvenes években. Bónuszként eddig nem publikált kapcsolati szálra bukkantunk Pintér és Clodo között is.

Jürgen Roth: Pintér Sándor titka

Jürgen Roth német író régóta, számos könyben foglalkozik a szervezett bűnözés és a politika kapcsolatával, teszi mindezt különös figyelemmel Kelet-Európára. A “Schmutzige Demokratie” (Piszkos Demokrácia) címmel németül tavaly megjelent, Magyarországon is rendelhető új könyvében tekintélyuralmi rendszereket és a bennük burjánzó korrupciót mutatja be. Egy markáns példája erre Magyarország: a könyv 77-92. oldalán Dietmar Clodo egykori „bombagyáros”, Pintér Sándor örökös belügyminiszter, és Szemjon Mogiljevics orosz maffiafőnök az 1990-es években kialakult kapcsolatát veszi górcső alá. A könyvfejezetet az Átlátszó fordításában, a szerző engedélyével teljes egészében közöljük, az eredeti szövegen az érintettel egyeztetve annyit változtatva, hogy az egyik Roth által megnevezett nyomozóhatósági forrásnak a magyar változatban csak a monogramját használjuk.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 9.: Előkerül a bombagyártó

Az alvilági háborúra két évtizeddel később a polgárok már csak úgy emlékeznek, mint robbantások sorozatára. Meglehet, utóbb már Dietmar Clodo sem jut eszükbe, aki „bombagyárosként" vonul be a hazai kriminalisztika történetébe. Az eseményekben játszott szerepe máig tisztázatlan.
Találatok: [6]  Oldalak:   1