K-Monitor Adatbázis

Maffiagyanús, szervezett bűncselekmény-sorozat, az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a legmagasabb szintet is elérő korrupciós ügye – így jellemzik az ellenzéki pártok az Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt érintő Elios- botrányt. Az ügyet az amerikai The Wall Street Journal robbantotta ki még januárban, amikor megírták: súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.

A Jenői-patak időjárásfüggő. Ilyenkor, nyár végén, rekkenő hőségben gyéren csorog a meder alján a víz. De mindig van benne valami, ez négyezer éves hagyomány. A Börzsöny legnagyobb tavát (a diósjenői víztározót) mégis az a veszély fenyegeti, hogy a tradíció megszakad. Az „új földesúr”, Oszter (­Rózsa) Sándor állami papírokkal, hét Kamazzal, két lánctalpas markolóval (és pénzzel) felfegyverkezve arra készül, hogy vadászkastélya előtt blokkolja a patakot. A meredek lejtőn két műtavat ásna, amelyet a helyiek szerint a tavat tápláló erecske tölt majd fel. Oszter a „szépségre megy”: kócsagot akar, tarajos gőtét, vörös hasú unkabékát. Pedig ha a vízbázis elapad vagy a hozam vészesen csökken, a huszonhét hektáros tóban visszafordíthatatlan algásodás indul el, és a helyén egy bűzölgő pocsolya marad. A helyi ellenállás bázisa, a tavat kezelő Diósjenői Sporthorgász Egyesület felülvizsgálatot, birtokvédelmet, hatástanulmányokat kér. De a zászló Oszter Sándornak áll.

2015-ben a Lázár miniszter közeli ismerőse, a Tabán Trafik-os Sánta János többségi érdekeltségébe került az államilag újraosztott trafikhálózat ellátásának monopóliuma. A tavalyi volt az erre alapított Országos Dohányboltellátó Kft. első teljes éve: az adatokból az látszik, hogy legkevésbé a magyar állam járt jól a piac újrafelosztásával. A központi költségvetésnek mindössze 100 millió forint koncessziósdíj- és 200 millió forint társaságiadó-bevétel jutott a nyereségből; ennél több, 376 millió ment el TAO-ra, a tulajdonosoknak pedig 3 milliárdot meghaladó tiszta profit hozott az egyszereplőssé tett piac.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban június végére ígérte a Várkert Bazár és a Budai Vár üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos vizsgálat lezárását. Csepreghy Nándor, a miniszter helyettese most megerősítette az Indexnek, hogy a vizsgálat lezárult, ám annak megismerésével még várni kell.

A hódmezővásárhelyi időktől szorosan együtt mozgott Lázárral, fontos feladatokat kapott tőle, és ő volt az egyik ember, akit a miniszter magával vitt a milliós hotelszámlákról elhíresült utazásokra. Sonkodi Balázs munkájáról mégis nagyon kevés információ érhető el nyilvánosan, pedig pár éve ő volt a legtöbbet kereső kormánytag.

Lázár János szerint azért nem készítette elő megfelelően a tramtrainberuházást a fejlesztési minisztérium, mert úgy volt vele: Lázár miatt így is, úgy is megcsinálják, mondta a Délmagyarnak adott interjújában a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az már biztosnak tűnik: ha lesz is tramtrain, legalább másfél évet csúszik az átadása.

A kormány azt ígérte, hogy 2018-ig az elhunyt Makovecz Imre minden fiókban maradt tervét felépítik. A program leginkább Makót érinti, ahol 2,6 milliárd forintból könyvtár épül, megújul a kihasználtság hiányában bezárt mozi, és új épületegyüttest kap a veszteséges fürdő. Mindennek a tetejébe az építész stílusát követve építik át a környező köztereket. A pénz nem számít, és erre Lázár János a garancia.

Politikai színezetet kapott a letelepedésikötvény-programon keresztül tartózkodási engedélyt szerző bevándorlók jogállása. Előbb Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyilatkozott úgy az ATV-ben, hogy a letelepedési engedélyt szerző külföldiek csak öt évig maradhatnak Magyarországon; majd Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter utalt arra egy hete a kormányinfón, hogy a kötvényes bevándorlóknak öt év után haza kell menniük. Ez azonban így nem igaz, mivel a letelepedési engedély korlátlan tartózkodásra jogosít, vagyis az a külföldi, aki egyszer megkapta, élete végéig legálisan tartózkodhat Magyarországon.

Szinte bizonyos, hogy nem jut hozzá a lakosság ahhoz a mintegy 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz, amelyet a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) keretében lehetett volna kiosztani a lakások energiatakarékossági célú felújításaihoz – értesült lapunk iparági forrásokból. A kormányzat ugyanis – úgy tudjuk – mindenképpen megpróbálja elérni, hogy ne a háztartások, hanem az állami és az önkormányzati intézmények kapják meg a vissza nem fizetendő forrást.