K-Monitor Adatbázis

Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.

A fideszes városvezetés gyakorlatilag minden elnyert pályázati forrásba belekeverte a saját és a haverok érdekeit is. Így lett a közérdekből magánérdek, és így épült közpénzből fideszes holdudvar.

Az önkormányzati bérlakások eredetileg a rászoruló emberek lakhatását szolgálták, a Vár bérlakásait viszont ezekben az esetekben nem szociális szempontok alapján ítélték oda. A jelenleg hatályos helyi rendelet alapján a csekély, szociális lakbér mellett létezik az ennél valamivel magasabb, úgynevezett költségalapú lakbér is, amire előszeretettel hivatkoznak is az érintettek, amikor egy-egy ügylet kibukik. Ahogy a legtöbb ingatlanügyletnél az is megjelenik magyarázatként, hogy az önkormányzati vagyon körébe tartozó, sokszor lelakott vagy nem korszerű lakásokra költeni kell, és a bérlő saját pénzen végezte el a felújítást, átalakítást.

A minap szaftos politikai szenzációja, hogy kitálalt egy gyulai fideszes politikus a helyi pártelit és az általa támogatott vállalkozói kör összefonódásáról, a városi beszerzések lezsírozásáról, és arról, hogy erre az országos vezetést is megpróbálta figyelmeztetni, de süket fülekre talált. A Galbács Mihály által leírt kompániáról már 2016 szeptemberében cikkezett az Átlátszó.

Érdekes ügyre hívta fel egy balatonalmádi olvasónk a figyelmet: épp egy szokatlanul nagy méretű új házzal építik el balatoni házuk panorámáját, a tervezett épületet pedig a helyi tervtanács támogatja. Szerintük nem is csoda, hiszen a „monstrumot” a helyi főépítész tervezte privát munkaként. Ahogy beleástuk magunkat a témába, kiderült: az országban egyáltalán nem ritka, hogy főépítész saját illetékességi területén tervez pénzért, sőt a szakmai kollégium ezt támogatja is, mert a tiltó jogszabály „pontatlan”.

„Hadd legyek egészen őszinte: nem értek egyet azzal, ami ma van. Hallok én is pénzügyekről, állítólagos visszaélésekről.” Ezt Tarlós István nyilatkozta a Válasz Online-nak márciusban. Az emlékezetes interjúban azt is elmondta, hogy 16 dolgot kért Orbán Viktortól az újrázásért cserébe, de a miniszterelnök csak 15-re bólintott rá, a parkoláshoz senki nem nyúlhat, ugyanis az kezelhetetlen politikai feszültséggel járna.

Az EP-választáshoz közeledve elcsendesedtek ugyan az 1,4 milliárd forintos csalási és hivatali vesztegetési ügyben meggyanúsított, mentelmi jogától megfosztott fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György körüli események, de ha bárki is azt gondolta volna, hogy Simonka kényszerű háttérbe húzódásával leállt az az elképesztő szervezettségű, az uniós pályázati pénzek kisajtolásán tüsténkedő hálózat, amely kiépült a képviselő szűkebb hazájában, Békés megyében, akkor nagyobbat nem is tévedhetne.

Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást! – kiált ránk a Fidesz választási plakátja minden utcasarokról. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik a háború, a terror, a szenvedés elől menekülnek. A befektetőket, akik a „keleti nyitással” ámítják a magyar kormányt, akik arannyal hímzett királyi párnákat hoznak a miniszterelnöknek, nem kerítés várja, hanem kivételes bánásmód, számtalan előny, aminek az árát mi fizetjük meg, magyar adófizetők. Akkor is, ha egykori kommunista politikai és talán titkosszolgálati kapcsolat is feldereng a háttérben. Az itt következő hosszú történet erről szól. Kőszeg Ferenc cikke.