Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése
Először Gyurcsány Ferenc veteti fel az ötletet 2009-ben, miszerint a miniszterelnökség teljes háztartása reprezentációs célból költözzön fel a várba. Abban az évben 9 milliárd forint lett elkülönítve erre a célra.
2011-ben a Parlament elfogad egy törvényt miszerint az ország kormányzásának kötelezően ki kell költöznie a Parlamentből. Az Orbán-kormány a 2014-es választások után döntött a terv megvalósítása mellett. A 2015 májusában hivatalosan is megkezdődő beruházást a Nemzeti Hauszmann Terv keretei között mintegy 200 milliárd forintból valósítják meg. A terv programja tartalmazza a teljes miniszterelnökségi háztartás felköltözését a Budai Várba, a Szent István terem felújítását, a főőrségi épület felújítását, egy mélygarázs építését a Vár falába, a Lovarda teljes újjáépítését, a Karmelita kolostor újjáépítését, régészeti munkálatokat és további restaurációs folyamatokat. L. Simon László, a terv megvalósulásáért felelős államtitkár szerint: „Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni\".
A miniszterelnökség költözésének és a terv megvalósításának érdekében a Széchenyi könyvtár és a Nemzeti Galéria valamint számos egyéb intézmény ki lesz költöztetve a várból. A Nemzeti Galéria a Liget projekt keretében fog újjáépülni a Városligetben. A beruházásnak számos ellenzője akad. Az MSZP szerint a 200 milliárd forintos beruházásból mindössze maximum 20 milliárd is elég lenne a műemlékek rekonstruáláshoz. A Nemzeti Hauszmann Terv testületének három tagja lemondott. Szerintük \"Egyenesen bűn a […] kulturális és tudományos intézmények kitelepítése, ellehetetlenítése, és az ide nem való kormányzati funkciók tervezett helyükre telepítése.” Bár L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár kijelentette, hogy mindent a Hauszmann Alajos idején érvényes állapotnak megfelelően akarnak átalakítani, a Karmelita kolostor épületén - ahol a kormányfő dolgozószobája kap majd helyt - egy Dunára néző erkélyt alakítanak ki.
Az egykori karmelita kolostor rekonstrukciójának költsége, ami a Magyar Idők szerint 2016. februárjában még 5 milliárd forint volt, a Napi.hu szerint mára elérte a 8,2 miliárd forintot, a projekt összköltsége pedig 20 milliárd forintnál tart.
A Nemzeti Hauszmann-terv részeként született meg a 1837/2014. (XII. 29.) Korm. határozat, mely a Budavári Palotához kapcsolódó egykori lovarda rekonstrukciójáról, továbbá az 1066/2015. (II. 23.) Korm. határozat, mely a Hauszmann Alajos által tervezett Főőrségi épületet és a lovardát a Budavári Palota udvarával összekötő Stöckl-lépcső újjáépítéséről rendelkezik. A megújítási koncepció kiemelt részét képezi a Budavári Palota rekonstrukciója. Ennek munkálatai már a 2016. évben megkezdődnek. A Nemzeti Hauszmann-terv első ütemének (2016-2018) keretében a budai Várnegyed és várlejtők fejlesztésére kerül sor. A terv az alábbi területek fejlesztését érinti, ezeken kezdődhet meg a részfeladatok tervezése-kivitelezése: – A Csikós udvar – A Palota körüli déli és keleti területek – A Szent György tér – A Királyi palota nyugati „F” épületszárnya és Oroszlános udvar fejlesztése – A Királyi palota keleti épületszárnyainak fejlesztése – A Királyi kertek revitalizációja, rekonstrukciója – Szarvas tér rendezése – A Polgárváros déli része – Dísz tér – A Polgárváros északi része, Bécsi kapu tér- Táncsics utca – A Polgárváros központja - Szentháromság tér Az I. ütem teljes költsége hozzávetőleg 55-60 milliárd forintra tehető. A terv második üteme 2019-2024 között valósul meg.\"
2018 februárjában derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új helyszínének választott – egyébként nemrégiben felújított – épület átalakítása 35- 38 milliárd forintba kerül majd, és várhatóan 2,5 évig fog tartani. A beruházást a kezdetektől sok kritika érte: a projekt olyan, már régóta a Várban működő intézmények – olykor kapkodó – kiköltöztetéséhez is vezetett, mint az MTA Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kutatóközpontjai, de felháborodást okozott a Miniszterelnökség új helyéül szolgáló kolostorra épített hatalmas új erkély is. Kritizálták a Miniszterelnökség egymilliárdos műtárgyvásárlásait, köztük azt is, hogy öt festményt vásároltak egy Lázár János ismerőséhez köthető galériától. A projekt átláthatósága és a közbeszerzési verseny nélkülözése mellett a korrupció veszélyét hordozza a projektek puha költségvetési korlátja és határideje, miközben a minisztériumoknak sokkal olcsóbban is lehetett volna irodákat biztosítani.
2018. áprilisában a nemzetgazdasági tárca projektcége kiírta az NGM leendő várbeli székhelyének a felújítását – nettó tíz milliárd forintért.
Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött
