language

Személyek:

Hernádi Zsolt highlight_off
Matolcsy Ádám highlight_off

Hernádi Zsolt

Hernádi Zsolt Tamás (Tarján, 1960. november 30. –) magyar üzletember, 2001 óta a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatója, 2017 óta a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.

2011-ben ügyészségi vizsgálat indult Horvátországban Hernádi Zsolt ellen, mivel 2008-2009 folyamán állítólag 10 millió eurót fizetettIvo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek, hogy a MOL megszerezhesse az INA feletti irányítási jogot. 2013 szeptember végén a zágrábi bíróság elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen, aki az Interpol vörös körözési listájára is felkerült, s európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. A magyar bíróság megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását. A zágrábi megyei bíróság Laura Valković ügyvédet jelölte ki Hernádi Zsolt védőügyvédjének. 2015-ben a német és az osztrák hatóságoknál elérte, hogy azok nem veszik figyelembe az Interpol körözést, így Németországba és Ausztriába mégis utazhat.

2014. május 26-án a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást a hivatali vesztegetés miatti büntetőperben, a csalás és vagyoni hátrány okozása miatti vádak alól pedig felmentette.

2018. november 17-én az Interpol végrehajtó bizottsága visszahelyezte Hernádi Zsoltot a vörös körözési listára. 2019 végén Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban, az ítéletet számos független orgánum is elfogultnak írta le. 2020. január 29-én szintén a Zágráb Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a Hernádi letartoztatásáról hozott 2018-as döntését. 

2019 óta a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi elnöke. A 2023-as Befolyás-barométer szerint Hernádi a 7. legbefolyásosabb közéleti szereplő Magyarországon.

Forrás: Wikipedia

Matolcsy Ádám

Vállalkozó, Matolcsy György fia. 

Matolcsy a saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó Magyar Stratégia (MS) Zrt. vezérigazgatója. Az MS 2017-ben Száraz Istvántól megvette a korábbi New Wave Media és Origo Media portfólió egyesítéséből létrejött New Wave Media Group Zrt.-t, 2022-ben pedig közvetlenül a választások után több leányvállalatot alapított, amelyek egyikének felét, a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt.-t a Mészáros Lőrinc dominálta MKB  Bank vette meg. Matolcsy Magyarország egyik legnagyobb múltú bútorgyártó manufaktúrájának, a veszprémi Balaton Bútor Kft.-nek 2015 óta a tulajdonosa: a társaság több uniós támogatást nyert el, és a hazai közbeszerzési eljárásokon is sikeresen teljesít, többek között a Testnevelési Egyetemnek, az Országos Bírósági Hivatalnak és az édesapja által vezetett Nemzeti Bank tulajdonában lévőPostapalotába is szállított. A cég nemzetközi szinten is terjeszkedik: 2021-ben egy olasz prémium dizájnbútorgyártó társaság, a Riva 1920 majdnem 50 százalékos tulajdonosa lett. A Balaton Bútort Matolcsy 2015-ben, a Növekedési Hitelbanktól kapott hitellel vásárolta meg az előbb informatikai társaságként működő, majd szépségipari bútorokat gyártó Glamorous Kft. által.

A Válasz Online összesítése szerint Matolcsy 2022-ben százmilliárdos értékű vagyonnal rendelkezik, barátai (Somlai Bálint, Száraz István) pedig milliárdos jegybanki közbeszerzések nyertesei.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Kiszámoltuk, felrajzoltuk: már majdnem 400 céghez van közük a NER-közeli magántőkealapoknak

Sokkal kiterjedtebb a magántőkealapok hatása a magyar gazdaságra, mint eddig hittük. Számításaink szerint ma már 361 cég tartozik csak a NER által kezelt magántőkealapok alá, ami azt jelenti, hogy ennyi vállalat termel teljesen ismeretlen tulajdonosoknak, nem egyszer milliárdos hasznokat. Megtudtuk azt is, a jegybank alapítványai és a jegybankelnök fiának barátja, Száraz István sportot űznek abból, hogy ingatlanokat cserélgetnek egymással – az üzleti logika alapján nyilván valamennyi felárért cserébe, amit két olyan magántőkealap tehet zsebre, amit Száraz István cége kezel.

„Nem vagy a NER része, ha nem kezelsz magántőkealapot!”

Mintha kényszeres magántőkealap-gründolásba kezdett volna a hatalmi gazdasági elit – a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc mögötti sor is. A NER titkos pénzcsatornáiról szóló írásunk második, záró részében majd’ mindenki szerepel, aki az elmúlt 10-12 évben különös vagy botrányos kapcsolatba került az állammal – legyen szó letelepedés-, lélegeztetőgép-, vakcina-, vérplazma- vagy vagonbizniszről. Ők most egységesen úgy érzik, szükségük van tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló egységekre. Offshore-ozni már nem divat, magántőkealapozni viszont szinte kötelező.

Száraz István túladna zebegényi szállodáján, aki több száz millió állami támogatást kapott a beruházásra

A NER-közeli vállalkozó pár éve a Kisfaludy-program keretében kapott 300 millió forintos támogatást az államtól egy hotel megépítésére a Dunakanyarban. A szálloda végül nem épült meg, a telket és a terveket pedig Száraz most már eladná, amit azzal indokol, hogy a mostani gazdasági helyzetben nagyon drága lenne a kivitelezés.

Nincs megállás: újabb iparágakat kebeleznek be a NER-elit titkos magántőkealapjai

Ez a cikk nem született volna meg, ha előző magántőkealapos írásunk óta nem uralt volna el szinte minden magyar stratégiai ágazatot az a gyakorlat, hogy efféle titkos pénzeszsákokból finanszírozzák a NER nagybevásárlásait. Tudjuk, látjuk tehát, hogy „hol a lé”, csak azt nem, honnan van és pontosan kié. Ami biztos: mostanra 78 bejegyzett magántőkealap lett, és ebből 55-öt Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek.

800 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert a NER a koronavírus-válság alatt

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.
Találatok: [5]  Oldalak:   1