language

Lapok:

Heti Válasz highlight_off

Akták:

Kőröshegyi völgyhíd highlight_off

Heti Válasz

A Heti Válasz Magyarországon 2001 és 2018 között megjelenő hetilap volt, melyet a budapesti székhelyű Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. adott ki. A kormány 2000. szeptember 19-én kelt rendeletével, 100 millió forint kezdőtőkével létrehozta a Természet- és a Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt (TTFK), amelynek fő feladata egy új politikai hetilap létrehozása volt. Ennek keretében alapította a TTFK a Heti Választ. Első száma 2001. április 13-án jelent meg. Az eladott példányszámot jelentősen megemelte, amikor Orbán Viktor 2002-es országgyűlési választás kampányában - más lapok mellett- a Heti Választ is megemlítette az általa ajánlott sajtótermékek között. A kormányváltás után a közalapítvány állami támogatása jelentősen visszaesett, ezért a kuratórium 2003. január 16-i ülésén döntött a kiadó eladásáról. 2004 áprilisában a Sasliget Tanácsadó Kft vásárolta meg a kiadót 5 millió forintért. 2008. december 16-án a Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó addig 25%-os tulajdonrészt birtokló Csemgandó Kft. szerezte meg a lap tulajdonjogát. Az addig 75%-ot birtokló Csák János, Kékessy Dezső és Szabadhegy Péter a szerkesztőbizottság tagjai lettek. 2009. szeptember 2-án a Csemgandó Kft. továbbadta a kiadót az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt.-nek, amely 51%-ban Fellegi Tamás médiavállalkozóé, 49%-ban a koppenhágai székhelyű DEFAP Enterprises ApS nevű kockázatitőke-társaságé volt. 2010 májusában, miniszteri kinevezése után Fellegi eladta az Infocenterben lévő tulajdonrészét Stumpf István volt kancelláriaminiszternek és Nyerges Zsoltnak. 2013-tól az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. mellett a MAHIR Magyar Hirdető Zrt. (Simicska Lajos érdekeltsége) is tulajdonosa volt. Miután Simicska megvált médiaérdekeltségeitől, Borókai Gábor főszerkesztő 2018 júniusában bejelentette, hogy a nyomtatott lap kiadása a 2018. júniusi 7-i lapszámmal megszűnik és csak az online-változat folytatódik, augusztusban azonban Borókai lemondott és a valasz.hu oldal frissítése is megszűnt. A Heti Válasz megszűnése után 2 hónapig online formában elérhető volt az válasz.hu honlapon, majd 2018. agusztusa óta a honlap fenntartása is leállt. A lap újságírói Válasz Online néven indítottak új online lapot.

Kőröshegyi völgyhíd

Kőröshegyi völgyhíd

Magyarország leghosszabb hídját, a Kőröshegyi viaduktot három év építkezés után 2007 nyarán adták át a forgalomnak. Az M7-es autópálya Zamárdi és Balatonszárszó közötti 14,2 kilométer hosszú szakasza 76 milliárd forintból épült meg, ebből a völgyhíd 43 milliárdot emésztett fel. Létezett azonban egy alternatív, a megépült viaduktnál jóval kisebb híd építését szükségessé tevő, így feltehetően jóval olcsóbb terv is. Utóbbi ráadásul szakértői tanulmányok alapján a lakossági elfogadottság és a tájvédelem szempontjából is jobb paraméterekkel rendelkezett volna. Kőröshegy képviselő-testülete azonban ezt a változatot nem tárgyalta.

Támogass minket, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas
▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor

 

Az Állami Számvevőszék 2008-ban kiadott jelentésében megállapította, hogy a völgyhidas változat megépítésére vonatkozó döntés műszakilag, pénzügyileg, természetvédelmileg és településrendezési szempontból sem volt megalapozott. 2002 elején a Nemzeti Autópálya Rt. már a híd kivitelezési szerződésének lezárására készült a Vegyépszer - Ganz Acélszerkezetek párossal, ám a kormányváltás után új pályázat került kiírásra, amelyet a Hídépítő Zrt. és a Strabag Zrt. Völgyhíd elnevezésű konzorciuma nyert meg. A hvg.hu az osztrák sajtóra hivatkozva annak lehetőségét is felvetette, hogy a Völgyhíd konzorcium hasznából a kormánypártok is részesedhettek.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1
Találatok: [1]  Oldalak:   1