K-Monitor Adatbázis

A kormány pénteken nyilvánosságra hozta az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) a 4-es metró beruházásról készült jelentését. A hivatal szerint 59 milliárd forintnyi pénzt kell Magyarországnak visszafizetnie, mert több projektnél is szabálytalanságokat, vagy csalásgyanús ügyeket tártak fel. Egyúttal finoman bírálják a magyar szervek és hatóságok munkáját is.

Nyilvánosságra került az OLAF-jelentés a 4-es metró beruházásáról. 60 milliárd forintot kérhetnek vissza a szabálytalanságok miatt.

A Figyelő mai számában közzétette a hetek óta lebegtetett, titkos uniós korrupciós vizsgálat, a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés részleteit.

Öt konzorcium pályázott a Komárom és Komárno határon átívelő új Duna-híd felépítésére. Két osztrák, két szlovák és egy magyar, az utóbbiban két kormányzati kedvenccel. Az ajánlatok értékelése még heteken át tart.

A tavaly befejezett uniós vizsgálat szerint a beruházás során 167 milliárd forintot elcsaltak vagy elloptak, és úgy néz ki, hogy emiatt mintegy 87 milliárdot vissza kell fizetni Brüsszelnek. A metróépítést 1998-ban Orbán Viktor állíttatta le, hogy aztán az új vonalat pont egy héttel a 2014-es választások előtt ő maga adhassa át. Megeshet, hogy a metró 2018-ban választási győzelmet hoz a Fidesznek.

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Bizottság pedig 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Az UV Újpesti Vagyonkezelő Zrt. által a Szent István téri vásárcsarnok és rendezvényközpont tervezésére és felépítésére meghívott vállalkozók közül a Hídépítő - Soletanche Bachy Mélyalapozó Kft. - Kalotherm Építőipari Zrt. hármas lett a nyertes - az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

Elutasította a Kúria kedden a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) felülvizsgálati kérelmét a tíz évvel ezelőtti nagy autópálya-kartell kapcsán indított kártérítési perében, amelyet a NIF a Strabag Építő Zrt. ellen indított. Így hatályban maradt a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős részítélete, amelyben elutasították a NIF 13 milliárdos kereseti kérelmét.

Csaknem félezer pomázi ingatlantulajdonos szembesült minden nagyobb esőzés alkalmával azzal, hogy telkeiket, pincéjüket és az utat elönti a hegyoldalról lezúduló eső. Ezen próbáltak meg évekkel ezelőtt változtatni a vízelvezetés kiépítésével.

Kartelleztek az útépítőcégek a 2001-ben és 2002-ben kiírt fővárosi útépítési munkák elnyerése érdekében – mondta ki a Kúria döntése. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2005-ben tárta fel a versenykorlátozó megállapodást, ami miatt nyolc vállalkozásra összesen 593,9 millió forint bírságot szabott ki.