K-Monitor Adatbázis

Egy 2005 nyarán indult közbeszerzési eljárás után 2006-ban Budapest szerződést kötött a francia Alstom céggel a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek legyártására. A hatóságok azonban minőségi kifogások miatt megtagadták a kocsik üzemeltetéshez szükséges engedélyek kiadását, ezért Budapest időbeli teljesítés hiányában felbontotta a szerződést. A kontraktus azonban többek között köti, hogy ha a metrószerelvényeknek nem sikerül megszerezni az engedélyeket, az Alstom azért nem tehető felelőssé. Ez alapján fordult az Alstom a nanterri bírósághoz, amely első fokon jogatlannak ítélte a főváros szerződésbontását és megtiltotta a bankoknak, hogy lehetővé tegyék a BKV számára a teljesítési garanciák lehívását és a közlekedési vállalalt által kifizetett előleg visszafizetését.

2015 végén a fővárosi önkormányzat ideiglenes vizsgálóbizottsága nyúlt újra hozzá az ügy közbeszerzésének szabálytalanságaihoz. A testület 2016 januárjában megállapította, hogy az eljárásnak "nehezen lehetett volna" más nyertese, mint az Alstom. A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal 2018 december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat. Megállaptották: "Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája." A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is a budapesti metrókocsik kapcsán, de ezt a nyomozást felmentéssel lezárták. Az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos magyar nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként. 2019 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.

Kép forrása: Index

Egykori magyarországi internetes politikai véleményportál. 2005 júliusában jelent meg először a Capital Group Zrt. vállalkozásaként (Szabados Krisztián és Arató András közös cége), a Political Capital (PC) politikai elemző céggel szoros együttműködésben, önálló menedzsmenttel. Önmagát "független, szabadelvű internetes portál"-ként definiálta. Első főszerkesztője Elek János volt, aki 2015 júliusától novemberéig birtokolta a pozíciót. Konkurenciájának nem csak az online portálokat, hanem a napilapokat (pl. Népszabadság) is tekintentette. 2007-ben főszerkesztőváltás volt: Seres Lászlót Gavra Gábor váltotta. 2008 áprilisában Arató András és cégei jelképes szintre csökkentették tulajdoni hányadukat a Hírszerzőben. 2010 májusában a HVG Online Zrt. megvásárolta, miután a Capital Group nem tudta tovább finanszírozni a megjelenését. A portál menedzselési, marketing és hirdetésszervezési tevékenységét ezután a HVG cégcsoport végezte. 2011 júliusától új profilt és főszerkesztőt váltott, Kiss Ádám vezetése alatt véleményportálként működött tovább. A Hírszerző megjelenését a HVG 2012 júniusában megszüntette, a munkatársakat a HVG Online kiadványaihoz csoportosították át. A honlap még másfél évig elérhető volt, majd lekerült a világhálóról.