K-Monitor Adatbázis

Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában.

Szimpatikus cél, hogy kedvezményes áfakulcsú lakások épüljenek a településeken belüli elhagyott-elhanyagolt üzemek romjain, csakhogy nálunk ez is a kiválasztottak biznisze lett. Ráadásul a beruházók önkényesen alakíthatják át a városképet.

Az alábbiakban három dolgot bizonyítunk. Egyfelől, hogy a Tiborcz István „zsebeként” azonosított Hornung Áronhoz majd’ 55 milliárd forintnyi osztalékjövedelem folyt be az elmúlt években – nemcsak a topmilliárdos Jellinek Dániel, hanem Balázs Attila térkő- és kavicskirály környékéről is. Másrészt, hogy ezzel a forrással együtt már legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör üzleti előmenetele érdekében. Igazoljuk továbbá, hogy a miniszterelnök veje és csapata – a cikkünk előző részében bemutatott 36 luxusingatlan-projekt mellé – ágazatokon átívelő vállalatbirodalmat épített (benne pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel).

A miniszterelnök veje tavaly épp akkor szállt be a Waberer's Nyrt.-be, amikor kiderült, hogy kap 6,1 milliárdot az államtól – azóta nemhogy kiszállt volna, hanem még növelte is a tulajdonrészét.

Igazi nagyágyúkkal büszkélkedhet a jövőben a Gránit Bank.

Tiszta szerencse, hogy a Magyar Nemzeti Bank által bő két éve beindított, és most, decem­berben, nagy hirtelenséggel lezárt Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében kibocsátott értékpapírokat nem kínálták fel a nagyközönségnek.

Bár a kormányfő vejének papíron nincs olyan érdekeltsége, amelybe ömlenének az állami források, mégsem apad ki soha a kasszája. Sőt: az elmúlt egy évben megduplázta exkluzív ingatlanjai, hoteljei számát. A kisgömböcprojekt Tiborcz Istvánék Marbellára költözésével sem állt le, és feltűnő, hogy az üzletember majd’ mindig a legnagyobb magyar közpénz-felhasználókba botlik a piacon. Vagy tőlük vesz, vagy nekik értékesít épületeket, esetleg épp együtt hasznosítanak egy-egy palotát – most épp Jászai Gellérttel közös budai villáját vettük észre. Tiborcz legjelentősebb partnere természetesen Mészáros Lőrinc, aki amellett, hogy szállodákat ad át neki, bankjai révén kölcsönökkel is elhalmozza. A 60 milliárd forintos adósságállományának 92 százaléka „felcsúti” hitelekből áll.

A legnagyobb hazai ingatlanos vállalkozások eddig több mint 300 milliárd forintnyi közpénzt szívtak le az MNB Növekedési Kötvényprogramjának segítségével. A pénzt ingatlanfejlesztésekre, kapacitásbővítésre és a hatékonyabb működésre fordítják. Van, aki külföldi terjeszkedését és felvásárlásait fizeti belőle. A nagy sikerre való tekintettel a jegybank megint megemelheti a program keretösszegét.

Az Auchanba bevásárolni készülő Jellinek Dániel Indotek-csoportja nagy ingatlanfejlesztésbe foghat a fővárosi hegyvidék nemrég még állami tulajdonú telkén.

A Bayer Construct magyar tulajdonú vállalatcsoport, de alegységeiben fel-feltűnik a francia csúcsarisztokrácia is. A cég elnöke, Balázs Attila közel két évtizede üzletemberkedik, jellemzően a piacról él, tehát nagyon nem hasonlít a gázszerelői referenciákkal a semmiből érkező közbeszerzés-specialistákra. Ám most kijött a fényre: először balatoni kikötőt vásárolt közösen a Tiborcz-leágazásként elhíresült Appeninn Nyrt.-vel, majd e tőzsdei holdingba is beszállt a kormányfő veje mellé – úgy ráadásul, hogy részvénycsomagját Mészáros Lőrinc köreitől szerezte. Vagyis különösen alkalmassá vált a közvetlen kormányzati támogatások, illetve a tízmilliárdos állami fejlesztési hitelek lehívására. Balázs Attila mindaddig készségesen válaszolt kérdéseinkre, amíg nem hoztuk szóba – az Appeninnből egyébként kiszállni készülő – Tiborcz Istvánt. Ott hangnemet váltott, és leszögezte: „Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Ha tud szépen kérdezni, folytathatjuk a beszélgetést.”