K-Monitor Adatbázis

A Budapest–Belgrád vasútépítési- és fejlesztési projekt hazai szinten és fajlagosan az eddigi legdrágább vasúti beruházásnak ígérkezik. A legnagyobb szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon és a tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. Emellett 160km/órára nőne a vonatok sebessége ezzel csökkentve a menetidőt, illetve bővítve az áruszállítás kapacitását. Ugyanakkor az Index információi szerint ez a pár órás menetidő csökkenés, ami elérhető a beruházással nem prioritás a kínai fél számára, hiszen a szerb és macedón szakaszokon amúgy is több órás várakozásra kell számítani. 

A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna. Az azonban ismert, hogy a kabinet a kezdetekben 750 milliárd forintos költségvetéssel számolt – ez időközben már 800 milliárdra nőtt – a fejlesztést 85 százalékban kínai Eximbank-hitelből fedezi az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kérdéses a projekt hosszú távú megtérülése; amellett, hogy jelentősen túlárazott projektről van szó, a felújítandó vasútvonal magyarországi szakasza egy nagyvárost sem érintene, így a személyforgalom valószínűsíthetően elenyésző lenne a beruházás méretéhez képest. A Figyelő  kalkulációja szerint körülbelül 2400 év alatt térülne meg a projekt, ezt az Index – egy optimistább becsléssel, beleszámolva a vámkezelés adta lehetőséget  – 130 évre szorította le. 

A Soroksár és Kelebia közötti szakaszról (ami 152 km hosszú, így nem fedi a teljes, 166 km-es hazai szakaszt) szóló kivitelezési szerződést 2019 nyarán írták alá. A nyilvánosságra hozott közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy Mészáros Lőrinc lett a beruházás egyik nagy nyertese: egyik érdekeltsége, az RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel nyerte el a több, mint 2 milliárd dolláros (mintegy 590 milliárd forintos) közbeszerzést. A beruházásból több más családi cég is kiveheti a részét: az R-Kord és a V-Híd mellett a Mészáros gyerekeihez köthető Fejér B.Á.L. Zrt és veje, Homlok Zsolt érdekeltségébe tartozó Vasútvillamosító Zrt. is bedolgozik a projektbe. 

A beruházás megkezdéséhez szükséges kínai hitelszerződést 2020 áprilisában írták alá, majd májusban a parlament ⅔-os többséggel megszavazta a vasútépítéssel kapcsolatos szerződések 10 évre szóló titkosítását. A hvg.hu és a Transparency International Magyarország adatigénylési pert indított melyben a, Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által megkötött, 5 millió forint feletti szerződések kiadását kérelmezték. A pert másodfokon megnyerték – 2021 őszén született meg a jogerős ítélet, mely szerint ki kell adni a vállalkozói szerződéseket. 

A fejlesztés alapkövét 2021 októberében tették le, a beruházásra szánt büdzsé pedig azóta is növekszik.

Homlok Zsolt, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. korábbi ügyvezető igazgatója.  A Swietelsky még Homlok vezetése alatt kapcsolódott be a felcsúti kisvasút építésébe. Mészáros Lőrinc kisebbik lányának, Mészáros Ágnesnek a volt férje. 2013 óta a Haladás VSE elnöke. Részben offshore cégeken keresztül tulajdonolt építőipari érdekeltségei azóta eredményesen teljesítenek az állami közbeszerzéseken. 2023-ban azonban arról számolt be a sajtó, hogy Homlokék válnak, ezután a Homlok Zrt. is veszteségessé vált, emellett több Mészáros-érdekeltséggel kapcsolatos uniós beruházásból kiszorult: 2023. márciusában az R-Kord Kft. és az OPUS TITÁSZ Zrt. is felmondta a Homlokhoz kötődő VASÚTVILL Kft-vel kötött megállapodást.