K-Monitor Adatbázis

1969. november 19-én született Budapesten. Első házasságából egy, másodikból két gyermeke született.

1988-ban érettségizett a Puskás Tivadar Szakközépiskola vezetékes távközléstechnika szakán. 1988-tól a Matáv Rt.-nél dolgozott műszaki előadóként, majd a Molland-Holdingnál volt üzletkötő, reklámmenedzser, végül ügyvezető igazgató. 1994-ben V.I.P Clip Communication Kft. néven saját reklámügynökséget alapított, melynek ügyvezető igazgatójaként dolgozott. 1998-ban a pécsi JPTE BTK-án a szociálpolitikai-szociológiai diplomát szerzett. 

1999-ben lépett be az MSZP-be, 1998-tól szakértőként vett részt a párt egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának munkájában, később a szociálpolitikai kabinet tagjaként a lakásépítéssel, családtámogatással kapcsolatos program kidolgozásában vállalt szerepet. A 2002. évi országgyűlési választásokon pártja budapesti területi listájáról jutott be a Parlamentbe. Az őszi, október 20-i önkormányzati választásokon elnyerte a budapesti II. kerület polgármesteri székét. A 2006. évi országgyűlési választásokon Budapesti területi listán szerzett mandátumot. 2006 és 2009 között Budapest főpolgármester-helyettese – Demszky Gábor 2009 őszén megbízta a BKV felügyeletével is. 2010 júniusában az MSZP budapesti elnökévé választották, a pozícióról lemondott, amikor 2012-ben az MSZP alelnökének választották. Jelenleg az MSZP budapesti frakcióvezetője, illetve 2019 októbere óta Zugló polgármestere. 

Horváth neve több alkalommal is összekapcsolódott korrupciós ügyekkel: a 2009-es BKV-botrány kapcsán hallgatta meg az ügyben felállított vizsgálóbizottság, 2022 elején pedig arról írt a sajtó, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos korrupciós ügyben a zuglói polgármestert és a helyi MSZP-s képviselőt, Tóth Csabát is gyanúsítja.

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.