K-Monitor Adatbázis

A hulladékos szakmában már korábban beszéltek róla, de az éjjel valóban be is nyújtották azt a törvényjavaslatot, amellyel központosítják a szemétszállítást és a teljes hulladékgazdálkodást, ráadásul az állam egyetlen szereplőt bízhat meg az üzemeltetéssel.

Jelentős, 181 millió forintos veszteséget termelt a főleg a pilisi településeken tevékenykedő Zöld Bicske Kft., de a győri és a kaposvári közszolgáltató is csak irigykedve nézheti például a székesfehérvári, békéscsabai vagy a debreceni kollégák profitját. Hogy hol veszteséges vagy nyereséges ugyanaz a tevékenység, azt néha a legegyszerűbb tényezők döntik el, mint például a kukásautók által megtett út hossza vagy a népsűrűség.

Noha egy hónapja még úgy tűnt: semmi akadálya, hogy az energiahivatal elnöke automatikusan meghosszabbíthassa lejáró mandátumát, Dorkota Lajos alól most mégis kirúgták a széket. Nehéz volna másként értelmezni, hogy utódja az a Horváth Péter lett, akit anno Dorkota váltott - miután Horváth szakmailag zátonyra futtatta a hivatalt.

Visszadátumozott jegyzőkönyvekről és chipes kukák hiányáról beszélnek a Csongrád-Csanád megyei Zsombón. Az ügyet a média is felkapta, pedig a szolgáltató Négyforrás Nonprofit Kft. az Átlátszónak elmondta, a kukákba az adott projekt nem is szánt chipet, a kiosztás pedig 2018-ban kezdődött. A háttérben felbukkan az egyre gyarapodó Vertikál Vagyonkezelő Kft. is.

Négy év után megint új csúcsszervet tesz az Orbán-kormány az állami hulladékgazdálkodási szektor fölé: a szervezeti átrendezést júliusban indítják. Lefelezik, de tovább nyelheti a pénzt a kukaholding, közben legalább 35 milliárd forintot tesznek bele a Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatalának felállításába is.

Az Átlátszó birtokába került miniszteri előterjesztés szerint a hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat, amit koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával szerveznének meg. A feladatot teljesen elvennék az önkormányzatoktól, a 15 éves koncessziós szerződéseket a „megbízható hulladékgazdálkodó” magánvállalkozások nyilvános pályázatok mellőzésével is elnyerhetnék. Az előkészítő anyag több helyen elismeri, hogy teljes kudarc volt felforgatni ezt az ágazatot, súlyos problémák vannak, és rengeteg pénzünkbe fog kerülni a rendcsinálás.

Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal. Az egykori timföldgyárhoz tartozó, közvetlenül a Duna mellett elhelyezkedő tározókra a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa után irányult nagy figyelem. A Greenpeace akkor és azóta több alkalommal tiltakozott és kampányt szervezett az odaszállított veszélyes hulladék, és a szerintük a Dunába szivárgással fenyegető tározók miatt, most az új engedélyt is megfellebbezték. Az ügyben 2012 óta uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, bár az elmúlt években ennek kevés következménye volt.

Öt Zala megyei településen épít hulladékfeldolgozáshoz kapcsolódó létesítményeket, illetve telepít technológiát a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. nettó 4 milliárd 24 millió forintért. A nyílt tender eredményét a két ajánlatkérő, az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft és valamint a Zalaispa Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.

Évek óta nem ad le jelentést a gyűjtött építési törmelékről a Dunakeszi határában lévő lerakó tulajdonosa. A telep szabálytalan működése miatt számos bejelentés érkezett a hatóságokhoz, az Érdi Járási Hivatal ennek ellenére újra engedélyezte a lerakó működését – tudtuk meg a város jegyzőjétől.

A Mészáros és Mészáros Kft. hat észak-balatoni település hulladékgazdálkodását korszerűsíti nettó 2,7 milliárd forintért, részben uniós támogatásból – derül ki az Opus Global közleményéből. Az infrastrukturális és technológiai fejlesztések révén nő az újrahasznosítható hulladék mennyisége és csökken a környezetterhelés.