K-Monitor Adatbázis

A Horizont program 95 kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos projektet finanszírozott 2014 óta. Az Investigate Europe feltárta, hogy euró milliókat kaptak olyan vállalatok, amelyeket környezetvédelmi visszaélésekkel vádoltak. Valamint olyanok, amelyek oligarchákhoz, egy kínai állami tulajdonban lévő céghez, illetve egy karibi adóparadicsomban működő vállalathoz kapcsolódnak.

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják.

Egy uniós jogszabály szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet, Magyarországnak tavaly emiatt 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia. A Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. Nagy kérdés, hogy a következő években ki fog fizetni az Európai Uniónak: a cég vagy az állam?

A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait.

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.

Rengeteg becslésen alapszik az a háttértanulmány, amely alapján a kormány úgy döntött, hogy 35 évre kell odaadni a Molnak a hulladékkoncessziót. Az uniós szabályok szerint kötelező háttérszámításokkal megindokolni az öt évnél hosszabb idejű koncessziót. Szakértők szerint a kormány egyes tételek esetében jelentősen túlbecsülte a költségeket.

Gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. De azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra.

Egy uniós támogatásból épült regionális hulladékgazdálkodási hálózat felépítését vizsgálta meg az Európai Csalás Elleni Hatóság (OLAF) és a most közzétett jelentésében mintegy 11 millió euró – mai árfolyamon 4,5 milliárd forint – támogatás visszavonását javasolja.

Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is.