K-Monitor Adatbázis

Rendőrök vezették ki a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. székházából Pintér Bence civil polgármesterjelöltet, aki a Kúria határozatát akarta átadni az igazgatónak. A bíróság jogerős döntése szerint a cég köteles kiadni közérdekű adatokat a 2021-2022-es alvállalkozói szerződéseiről.

Egy, az állati tetemek elszállításáról és kezeléséről szóló 35 éves koncesszió megszerzésén dolgozhatott 2021-ben Schadl György és köre. Semmilyen közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy Rogán segített volna nekik, de a koncessziókért felelős miniszterként alá tartozna a terület. A nyomozati anyagban elég zavaros a történet, de a részletek alapján egyáltalán nem valószínűtlen, hogy legalább részben igaz.

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő korábban azért tett feljelentést, mert szerinte Palkovics László volt technológiai és ipari miniszter egy előadásában elszólta magát.

A független képviselő szerint Palkovics László miniszter visszaélt a hivatali hatalmával, és kifejezetten a Mol-csoport számára írták ki a 35 éves hulladékgazdálkodási koncessziót. A Technológiai és Ipari Minisztérium szerint ez valótlan állítás, semmi ilyen nem történt.

A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János 2014-ben és 2015-ben több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost. A büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják, az ügyészség szerint a vádlottak azért kértek pénzt, hogy a különböző állami/önkormányzati projektek megvalósítására jelentkező vállalkozókat bejuttassák Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és FTC-elnökhöz, illetve a Kubatov titkáraként ismertté vált Kindlovits Mátéhoz.

A Mol Nyrt., Mészáros Lőrinc és Pintér Sándor bizalmi köre is vásárolt mostanában hulladékos cégeket. Pedig az elmúlt fél évben nem sok minden történt a 35 éves hulladékkoncesszió és az ezzel járó nagy központosítás ügyében. A Mol Nyrt. szeretné konszolidálni a piacot, de a különböző hulladékáramokban (vas, papír, műanyag, bio, gumi, üveg) lehetnek majd kiemelt partnerei is, talán ezért is indult meg már most a tülekedés.

Két per zajlik, az egyik gyorsforgalmi utakról a másik a hulladékgazdálkodásról, az első bírósági ítélet lett immár jogerős. A Nemzeti Koncessziós Irodának 15 napon belül ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat.

Aki azt gondolta, hogy a Győr hulladékgazdálkodásáért felelős céggel (GYHG) kapcsolatban tisztán fog látni a győri közgyűlés szerdai ülése után, az tévedett. Az esély ugyan megvolt, hisz a képviselők külön napirendi pontként tárgyalták a vállalat gazdálkodását. Annyi kiderült, hogy az előző évhez képest hússzorosára, 758 millió forintra nőtt a veszteség, de azt senki nem tudja, kicsoda A. Alexander, és mit csinált valójában a cég és a polgármesteri hivatal környékén.

A mai napon kerül kihirdetésre a kormány döntése a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának új, koncessziós modelljéről – még szerdán adott ki egy közleményt ezzel a felütéssel a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A „kihirdetésből” végül az valóban megvalósult, hogy a szerdai Magyar Közlönyben (pdf-ben itt olvashatja) megjelent az egyes koncessziós tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 279/2021. számú kormányrendelet, amelynek 7. paragrafusa két pontban kiegészítette egy tavalyi, szintén a koncesszióköteles tevékenységekkel kapcsolatos rendeletének mellékletét. Eszerint felkerült a miniszterelnöki kabinetfőnök felügyelete alatt, a kabinetiroda háttérintézményeként működő Nemzeti Koncessziós Iroda bevonásával ellátott, koncesszióköteles tevékenységek listájára a a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat, valamint az országos közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése.

Végül aktív volt a folyamatban, és akár kulcsszereplő is lehet a jövőben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezetője, mert amennyiben az állam a jövőben tényleg egyetlen piaci cégre, „koncesszorra” bízza a komplex feladatot, akkor a következő évtizedekben jelentős transzformációra készülő magyar cég tűnik a legesélyesebbnek. Egy leendő nagy pályázaton persze elindulhatnak majd mások is, az osztrák ASA, a francia Veolia, vagy a mai magyar hulladékos szereplők közül valaki, vagy akár többen együtt, de azért a legtöbben úgy számolnak, hogy magyar lesz a befutó, a Mol erre biztosan esélyes.