language

Személyek:

Hunvald György highlight_off

Lapok:

Magyar Hírlap highlight_off

Hunvald György

Hunvald György (Budapest, 1965. július 7.) Budapest VII. kerületének korábbi MSZP-s polgármestere. 1994 márciusában lépett be az MSZP-be, 1995-től 1998-ig a VII. kerületi MSZP elnökségének tagja, 1998-tól elnöke. 2000-től vezetője az MSZP VI–VII–VIII. kerületi alapszervezet küldöttcsoportjának. 2009. februártól előzetes letartóztatásban volt hűtlen kezelés vádjával. 2010 novemberében emeltek ellene vádat. A vádpontok közt százmilliós csalástól kezdve kerékbilincsek levetetéséig sokféle bűncselekmény szerepel. Az ügyészség szerint Hunvaldék bűnszervezetben dolgoztak. A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én, 3 év elteltével hozott elsőfokú ítéletet az ügyben. Hunvald Györgyöt a bíróság az ingatlanokkal kapcsolatos csalás vádjában felmentette. Ugyancsak felmentette 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás, illetve 1 rendbeli vesztegetés vádja alól. Ugyanakkor bűnösnek találta a lakáskiutalások és a szerződések kapcsán hivatali visszaélésben, hűtlen kezelésben és magánokirat-hamisításban. Hunvaldot 2014-ben a Kúria jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélte két rendbeli hivatali visszaélés miatt az erzsébetvárosi ingatlanpanama ügyében. 2015-ben pedig a Szegedi Ítélőtábla jogerősen két és fél év börtönt szabott ki rá hűtlen kezelésért és hivatali visszaélésért az önkormányzat nevében kötött valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések miatt, amelyek mögött nem volt valódi teljesítés. Később az utóbbit a Kúria formai okokból hatályon kívül helyezte. mivel egyesíteni kellett volna az ellene zajló büntetőeljárásokat. A 2020 januárjában született ítélet szerint Hunvaldot jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt egy év letöltendő börtönbüntetést és több mint 27 millió forint pénzbírságot szabott ki. A három előzetesben törtött év beszámítása miatt Hunvaldnak nem kell börtönbe vonulnia, az ítélet nem jogerős.

2014. július 1-jén lemondott kerületi elnöki posztjáról, és az önkormányzati választásokon sem kívánt indulni. 2016. júliusában Hunvaldot újra az erzsébetvárosi MSZP elnökévé választották, a pártból végül 2019 nyarán lépett ki. (Wikipedia)

Magyar Hírlap

A Magyar Hírlapot 1968-ban alapították a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapjaként. A rendszerváltás után liberális fordulatot vett, külföldi tulajdonba került, először az angol Maxwell, majd a Marquard nevű céghez. 2003-ban a svájci tulajdonú Ringier kiadó magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. tulajdonába került. 2006-ig a lap liberális, balliberális irányvonalat képviselt, mely a centrum irányába húzott. A politikai rányváltásra azután került sor, hogy 2005 szeptemberében Széles Gábor magyar üzletember vásárolta meg a lapot, mely addigra túl volt egy viszontagságos időszakon, ugyanis a Ringier Kft megvásárolta a Népszabadságot is, amely jelentős jogi akadályt képzett. A vonatkozó törvény értelmében ugyanis egy vállalat nem birtokolhatott két lapot, így a Kft. megvált a Magyar Hírlaptól, ami egy rövid ideig nem jelent meg. Az ideológiai és politikai változások 2006-ban következtek be, a Magyar Hírlap egy konzervatív, jobboldali, antiglobalitsa, polgári kötődésű napilappá vált. Online felülete a magyarhirlap.hu. A lap kiadója jelenleg a Magyar Hírlap Kiadói Kft., melynek tulajdonosa az SGH Kft.-n keresztül  Széles Gábor és családja.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [111]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Bizalmi tanácsadás százezrekért

Újabb tanúk meghallgatásával folytatódott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) az erzsébetvárosi és zuglói politikusok büntetőpere, amelyben Hunvald Györgyöt, illetve Weinek Leonárdot hűtlen kezeléssel vádolják.

Nyelvi vita a Hunvald-ügyben

Hunvald György egykori sofőrje –, akit tanúként idéztek be a Pesti Központi Kerületi Bíróságra a Hunvald György és társai ügyében hűtlen kezelés vádjával folytatott büntetőeljárásban – nem jelent meg tegnap a bíróságon. Golcsa József levélben kért felmentést. Ezt azzal indokolta, az ingatlancsalási perben tett tanúvallomása miatt ellehetetlenítették, állásából elbocsátották, munkaügyi perét pedig annak ellenére veszítette el első fokon, hogy az ellene csalás vádjával indított büntetőeljárásban bűncselekmény hiányában felmentették.

Hunvald szorgalmas tanácsadói

Hunvald György „számadásával” folytatódott a zuglói, illetve erzsébetvárosi politikusok büntetőpere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). A volt szocialista politikust és Weinek Leonárdot hűtlen kezeléssel vádolják.

Tagadásban az egykori „tanácsadók”

Egyenesen politikai lejárató kampányról beszélt a bíróságon megvádolása kapcsán a jelenleg is aktív, zuglói MSZP-s képviselő

Hosszú a szocialista vádlottak padja

Egymásnak adják a kilincset, és magyarázkodnak a különböző szintű bíróságokon az MSZP volt vagy még ma is aktív politikusai

Letöltendőt kérnek Gálra és Hunvaldra

Csupán Hunvald Györgyre és Gál Györgyre kér letöltendő börtönbüntetést az ügyészség, Weinek Leonárd esetében csak felfüggesztett börtönbüntetést indítványoztak az „ikerszerződések” ügyében. A büntetőper szeptember 19-én kezdődik a PKKB-n.

Főügyészség: ez bűnszervezet

Csaknem három hónapig tartott, míg elkészült a törvényszék írásos ítélete a Hunvald-ügyben. Az ügyészség már februárban bejelentette, hogy fellebbez az ítélettel szemben. A Fővárosi Ítélőtáblán csak a fellebbezés benyújtása után döntenek a másodfokú eljárás kezdetének időpontjáról.

Új vádemelés Hunvald és Weinek ellen

Benyújtották a vádiratot a párban megkötött zuglói-erzsébetvárosi fiktív tanácsadói szerződések ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróságra – erősítette meg lapunk értesülését a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője

Gál György, a magányos vesztegető

A vád lényege, a bűnszervezet el sem hangzott pénteken az erzsébetvárosi ingatlancsalási per ítélethirdetésén. Gál György elsőrendű vádlottat újra megbilincselték, míg Hunvald Györgyöt „csak” hűtlen kezelésért és hivatali visszaélésért ítélték el első fokon.

Felmentést kértek a per vádlottjai

Végéhez érkezett az erzsébetvárosi ingatlancsalási per, amelyben az ítélethirdetés előtti utolsó tárgyaláson a vádlottak az utolsó szó jogán beszélhettek.
Találatok: [111]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>