K-Monitor Adatbázis

A kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a külügyi tárca csak a kínai kormány álláspontjával dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról.

Úgy tűnik, nem lesz könnyű megszabadulni a fővárosi kerületeket megkárosító parkolási rendszerektől. November 4-én állt fel az új erzsébetvárosi önkormányzat; Niedermüller Péteréknek azonnal a nyakukba szakadt a korábbi városvezetés hagyatéka, a Kupper András-féle centrumos parkolási rendszer. Pont Kupper miatt áll a bál Zuglóban is, ahol Horváth Csabáék az előző városvezetés által elindított közbeszerzést próbálnak lezárni, aminek az lehet a következménye, hogy újabb szerződést kötnek a terhelt múltú parkolási vállalkozóval.

Ritkán jelent akkora sztorit egy lezárt nyomozás újranyitása, mint az, amiről most kapott értesítést Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki annak idején az eredeti feljelentést tette.

A minap szaftos politikai szenzációja, hogy kitálalt egy gyulai fideszes politikus a helyi pártelit és az általa támogatott vállalkozói kör összefonódásáról, a városi beszerzések lezsírozásáról, és arról, hogy erre az országos vezetést is megpróbálta figyelmeztetni, de süket fülekre talált. A Galbács Mihály által leírt kompániáról már 2016 szeptemberében cikkezett az Átlátszó.

Budapest gyarmatosításának újabb eleme az e-jegy körüli játszma. Az állami rendszerbe olvasztott projekt, megfelelően az eddig alkalmazott kormányzati stratégiának, tovább erősíti a főváros függő helyzetét.

Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket.

Az elektronikus jegyrendszer a 3-as metró felújításához kapcsolódó szerelvény- és buszbeszerzésekhez hasonló pályát futott be: a Fővárosi Önkormányzatnak esélye sem volt a projektet a saját elképzelései alapján megvalósítani. A kormánynak ugyanis más tervei – és még inkább üzleti érdekei – voltak.

Amikor az osztrák alkancellár a most előkerült ibizai bulivideóján arról magyaráz az állítólagos orosz milliárdosoknak, hogyan vásárolhatnák fel és állíthatnák a pártja szolgálatába az egyik legnagyobb osztrák bulvárnapot, a Kronen Zeitungot egy itthon jól ismert nevet is bedob. „Heinrich Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak” - adott ötletet Heinz-Christian Strache az oroszoknak.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a 4-es metró ügyében a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az eljárás megszüntetése azért is meglepő, mert az OLAF-jelentés szerint Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt összesen 167 milliárdos kárt okozhatott a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. Egyedül az Alstom-botránnyal összefüggésben született vádemelés, de a balliberális döntéshozók abban az ügyben is megúszták a felelősségre vonást.