Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Kulcsszavak:

hűtlen kezelés highlight_off

Akták:

Négyes metró highlight_off
167.000.000.000 Ft

Négyes metró

Négyes metró

 A negyedik budapesti metróvonal ötlete még a 70-es években született meg, ám a 1996-ban elkészült el a megvalósíthatósági tanulmány után csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést. Közlekedési szakértők a beruházás elejétől kezdve azt hangoztatták, hogy arra ilyen formában nincs szükség, mert a végül elkészült 7,4 kilométeres első szakasz túl rövid, nem megfelelő a belvárosba tartó autósoknak, tíz megállója közül pedig több is olyan helyen található, amelyek gyalog vagy más BKV-járatokkal is gyorsan és könnyedén megközelíthetőek.

A beruházás mögé végül 2004-ben került büdzsé az Európai Unió támogatásának köszönhetően. A Budapest által remélt 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt a főváros 2007-ben megkurtította a terveket, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit. Letettek több kiegészítő beruházásról, például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont, valamint a Fővám téri szökőkút megépítéséről, továbbá a Thököly út felújításáról is.

A tervek 2007-es átírásakor még 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására, ami közel 300 milliárddal több volt annál a 1996-os megvalósíthatósági tanulmány számításainál. Brüsszel 2009-ben bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de a várt 260 milliárd forint helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak az építkezésre azzal az indokkal, hogy az ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát - mintegy 47 milliárd forintot - az EU nem finanszírozta.

A 2007-es tervek már fél éves csúszással és  2011. júniusi határidővel számoltak. Két évvel később, 2009-ben már azt közölte a kivitelezésért felelős DBR, hogy csak az első szakasz költségei elérik a 365,5 milliárd forintot és az átadás akár 2013-ig is húzódhat. 2011-benTarlós István, az új főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosnak nincs pénze a második szakasz megépítésére, és az EU is jelezte, hogy nem kívánják azt támogatni. Végül 2012-ben a kormány 452,5 milliárd forintban határozta meg a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz összköltségét, amiből 180,8 milliárdot az EU, 193,7 milliárdot a magyar állam, 78 milliárdot pedig a fővárosi önkormányzat fizet.

A építésében több cég is részt vett. Az alagutakat a Bamco Konzorcium fúrta, amelynek tagjai a francia Vinci, a Strabag német, orszták és magyar leányvállalatai és a Hídépítő Zrt. voltak, az állomások építésében ezeken a cégeken kívül részt vett a Swietelsky Építő Kft. is.


 2008-ban a Heti Válasz osztrák dokumentumokra támaszkodva már arról írt, hogy a Strabag négy év alatt 13,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott Magyarországra. Ez felvetette a korrupció és a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, az ügyészség be is kérte a Heti Választól a lap által hivatkozott iratokat, ám 2010 szeptemberében “bizonyítottság hiányában” lezárták a nyomozást.




2011-ben a Hagyó-ügy nyomozati anyagai közül került nyilvánosságra, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért, mert segítettek elnyerni a cégnek a metró 40 milliárdos belsőépítészeti tenderét. A Swietelsky természetesen tagadta a vádakat, ám a cég székházában a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) házkutatást tartott 2012-ben. Szintén 2012-ben volt házkutatás a négyes metró kivitelezéséért felelős DBR Metró Projektigazgatóságnál is, ahol a BRFK már 2010-ben két ügyben nyomozott.

Ugyanebben az évben hűtlen kezelés miatti feljelentéssel zárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata is, amely több szabálytalanságot tárt fel a négyes metróval kapcsolatban. Az ÁSZ-jelentés szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.

A 2017 januárjában napvilágot látott OLAF jelentés mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében, az Európai Bizottság ezért 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.

 

Az OLAF-jelentés teljes szövege.  (Magyarul) 

 

#METRÓ #BKV-ALSTROM METRÓKOCSIK #DEMSZKY GÁBOR

 

 

 

 

Találatok: [29]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

OLAF-jelzések: a négyes metró ügyével sem boldogult a magyar nyomozóhatóság

A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.

Nem várt fordulat: bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a 4-es metró ügyében

Bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a 4-es metró ügyében a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az eljárás megszüntetése azért is meglepő, mert az OLAF-jelentés szerint Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt összesen 167 milliárdos kárt okozhatott a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. Egyedül az Alstom-botránnyal összefüggésben született vádemelés, de a balliberális döntéshozók abban az ügyben is megúszták a felelősségre vonást.

Fidesz-közelben landoltak a 4-es metró korrupciós ügyének főszereplői

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.

OLAF-botrány: Újabb szocialista érintett

A 4-es metró körüli beruházásokat felügyelő korábbi tenderbizottság szocialista tagja, Tüttő Kata lehetett az, akin keresztül Demszky Gábor és a főváros korábbi SZDSZ-MSZP vezetése nyomást gyakorolhatott a BKV vezetőségére - írta a 888.hu. A politikus minden idők legnagyobb hazai korrupciós botrányában lehet érintett.

„A korrupció melegágya volt a 4-es metró beruházása”

„Minden szál Demszky Gábor volt főpolgármesterhez, az egykori szabad demokratákhoz, valamint a szocialistákhoz vezet” – állapította meg Borbély Lénárd, a fővárosi metrókorrupciót vizsgáló fidesz–KDNP-s munkacsoport vezetője a testület hétfői ülése után. Szerinte a BKV 2007 és 2010 közötti igazgatósági tagjainak meghallgatása nyomán annak ellenére tovább tisztult a kép, hogy a közlekedési céget irányító egykori testület kilenc tagjából csak kettő ment el. A bizottság most is arra volt kíváncsi, hogy mi az igazság a metró több mint 400 milliárd forintos beruházása, valamint a 167 milliárd forintos szabálytalanságot és korrupciógyanút feltáró Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentése körül.

A Fidesz tájékoztatást kér a legfőbb ügyésztől

A Fidesz parlamenti írásbeli kérdésben kér tájékoztatást Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy hol tart a 4-es metró ügyében indult nyomozás, továbbá van-e már nyoma az ott eltűnt pénzeknek.

Négyes metró: az adófizetők bűnhődhetnek a 2006-os tenderek szabálytalanságai miatt

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

Péterfalvi kért hallgatást Tarlóstól

„Személyesen kértem Tarlós István főpolgármestertől: ne hozza nyilvánosságra a 4-es metró beruházásának és az Alstom metrókocsik beszerzésének korrupciógyanús ügyeiről készült OLAF-jelentést” – jelentette ki a Magyar Nemzet kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Elmondta: az ügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Polt Péter legfőbb ügyésztől is levélben kért tájékoztatást: milyen feltételei vagy éppen akadályai vannak, hogy nyilvánosságra hozható legyen a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése.
Találatok: [29]  Oldalak:   1 2 3   >  >>