language

Akták:

Autópálya-koncesszió 35 évre highlight_off

Intézmények:

Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. highlight_off

Autópálya-koncesszió 35 évre

Autópálya-koncesszió 35 évre

2021 nyarán a magyar kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba kívánja adni a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. A koncesszió magába foglalja a felújítást, az üzemeltetést, a fenntartást és a bővítést is. Az erről szóló felhívást 2021. június 14-én a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben. A Kormányzat azzal indokolta döntését, hogy az uniós tárgyalások állása szerint várhatóan sem az RRF (helyreállítási alap) sem az MMF (rendes, 7 éves uniós költségvetés) keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni.

A döntés gazdasági megalapozottsága sok kérdést hagyott megválaszolatlanul, arról azonban kezdettől kommunikált a kormány, hogy a gyorsforgalmi utak használatával összefüggő állami útdíjbevétel fedezné az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési díjakat. A G7.hu számítása szerint a koncessziós kiírásban az építési szerződés értéke mintegy kétezer milliárd forint lehet, de ha az üzemeltetést is beleszámolják, akkor egy háromezer milliárdos szerződésről lehet szó. A sztrádakoncesszió háttéranyagaiért a Transparency International sikerrel perelt.

Az autópályák üzemeltetési, építési jogáért három érdekeltség versengett. A 2022 májusában nyilvánosságra került eredmény: a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el. A tenderen szintén induló Strabagot kizárták, így Mészárosék mindössze egy jóval kevésbé tőkererős hazai konzorciumot győztek le.

A sztrádakoncesszió 2022. szeptember 1-étől gyakorlatban is működésbe lépett: az utakat korábban kezelő Magyar Közút közleménye szerint ekkortól 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát veszi át az állami cégtől az MKIF, a Mészáros-Szíjj-féle koncessziós cég. 2023. májusában a kormány bejelentette, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében módosítják a koncessziós szerződést – felmerült azonban az is, hogy a módosítást az Európai Bizottság vizsgálata miatt eszközölhette a kormány. Végül kiderült, a szerződés változtatásai – melyeknek megfelelően beiktatnak például „finanszírozási mentesítő eseményeket” – nem csökkentik közvetlenül a költségvetés terheit, de lehetővé teszik, hogy az állam vagy a koncesszor késlekedése miatt projektszinten lehessen kezelni a teljes koncesszió felmondása nélkül a nemteljesítést.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe

A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.
Találatok: [1]  Oldalak:   1