Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Kulcsszavak:

infografika highlight_off
Találatok: [63]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>

Megmutatjuk, hova folyt a NER-cégek TAO-ja

Látlelet arról, hogy zárul be a kör a NER rendszerében az állami megrendelésektől kezdve a sporttámogatásokig.

Ma már fafaragók, operaénekesek, és balett-táncosok kapnak Kossuth-díjat

Pár nappal a nemzeti ünnep és az ehhez kapcsolódó Kossuth-díj átadás előtt az ÁTLÓ megvizsgálta az elmúlt évtizedek díjazottjait. A több mint másfél ezer kitüntetett adataiból kiindulva, interaktív ábrákon láthatóvá tettük a tevékenységek sokszínűségét, a díjazottak életkori sajátosságait, a nemek aránytalanságát.

A magyar állam terjeszkedése grafikonokon és térképeken

Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni. A külföldi magyar nemzetpolitika jelenlegi legnagyobb támogatási forrása a 2010-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap. Ebben az adatvizualizációs anyagunkban azt mutatjuk meg, hogy az Alap 2011 áprilisa óta pályázati úton elköltött közel 190 milliárd forintját mikor, kik és mire nyerték el.

Foci, templom, iskola: 84 milliárd forint állami támogatás ment tavaly a határon túlra

Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.

Fél év alatt milliókat félretenni? – A kormánytagok bizonyítják, hogy minden lehetséges

Alig fél év alatt milliókat tudtak megtakarítani, befektetni a vezető politikusok. Az ország vezetőinek bevallásából kiderül: átlag 5 ingatlanjuk van, 10 milliós megtakarításuk, szinte kötelező elem a kincstárjegy és a szántó.

Azért ilyen nagy a növekedés, mert most nem lopják el a pénzt?

„Érdemes elgondolkodni az életnek azokon a természetes tényein, hogy mi volt 2010 előtt, meg mi van most. 2010 előtt nőtt a költségvetési hiány, nőtt az adósság, csökkent a közvagyon, nem volt gazdasági növekedés. Szerintem részben azért, mert a pénz nagy részét ellopták. És 2010 után mit látunk? Csökken a költségvetési hiány, csökken az államadósság, nő a közvagyon, van gazdasági növekedés, nőnek a bérek.

Hasonlítsa össze, hogyan teljesít a magyar egészségügy a többi uniós országhoz képest!

A magyar egészségügyről szóló cikkeket gyarkan érik azok a vádak, hogy nem tárják fel elég mélyen az összefüggéseket, nem veszik észre, hogy a magyar egészségügy mennyit fejlődött az elmúlt akárhány évben, illetve a kirívó esetekre koncentrálnak. Mindegyikben van – illetve lehet – igazság, ezzel az anyaggal pedig szeretnénk kicsit hozzájárulni mi is ahhoz, hogy a magyar egészségügy állapotát európai kontextusba helyezzük és megmutassuk, hogy közel harminc év alatt honnan hova jutott.

Olimpia ugyan nem lesz, a rászánt pénz fele mégis elment a létesítményekre

Számításaink szerint az elmúlt négy évben a kormány és Budapest 360 milliárd forintot már elköltött vagy elkülönített egy olimpia lehetséges helyszíneire. Ha újra jelentkeznénk a rendezésre, lehetne azzal kampányolni, hogy mennyire olcsó, hiszen a létesítmények nagy része elkészült.
Találatok: [63]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>