K-Monitor Adatbázis

Tesztprogrammá zsugorodott a fővárosi „feketeürítések” felszámolását célzó digitális rendszer, miközben az FKF kétmilliárd forintot kapott erre a projektre.

A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni. A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható. A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.

Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár is szerepel azok között, akiket célba vettek a Pegasus nevű, okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott listából, amely a Pegasust kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. Aszódi 2018 végén lett célpont, amikor még tagja volt a kormánynak, de már sorozatos konfliktusai voltak a felettesével, Süli János miniszterrel amiatt, hogy műszaki okokra hivatkozva nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását.

Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a Fidesz által áterőltetett bérlakástörvény haveri passzusai. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján vizsgálta a Fideszes többségű országgyűlés által június közepén elfogadott bérlakás törvény-módosítást és arra jutott, hogy alaptörvény-ellenesek a jogszabálynak azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy az elidegenítéshez a műemlékvédelmi hatóságnak is hozzá kell járulnia.

Zárolták a vagyonát egy pécsi ügyvédnek. A korábbi városvezetés által eladott hotel vételárát pedig keresik a nyomozók.

A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni.

A kispesti raktár előbb Garancsi István érdekeltsége volt, ám az Orbán Viktort is reptető nagyvállalkozó túladott rajta. Új tulajdonosi körhöz került a Sinvest Hofa Kft., mellyel sok évre szóló bérleti szerződést kötött Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Először a Népszava számolt be arról kispesti, Hoffher Albert utcai bűnjel- és autóraktárról, melyet a rendőrség egy Garancsi István közvetett tulajdonában álló cégtől vesz bérbe, méghozzá milliárdokért.

Több feljelentés is érkezett az ügyészséghez, azt vizsgálják jelenleg történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.

Tavaly már átlagosan havi bruttó 6,9 millió forintot keresett Antall Péter, a közpénzből működő Antall József Tudásközpont Alapítvány (AJTK) igazgatója – másfélszer többet, mint egy évvel korábban, derül ki a szervezet legfrissebb pénzügyi beszámolójából. A néhai miniszterelnök fiának juttatásaira 2020-ban összesen 82,8 millió forintot fordított az alapítvány, amelyben Antall fizetésén kívül az AJTK brüsszeli irodájának irányításáért járó tiszteletdíja és jubileumi jutalma is szerepel.

Az orfűi akvaparkkal és egy pesti belvárosi irodaházzal lett gazdagabb Schimicsek Tibor, az a befektető, aki részt vett az állam által tömegesen felvásárolt lélegeztetőgépek raktározásában.