K-Monitor Adatbázis

Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban. Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésével – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a projekt megvalósítását irányító vállalatokkal tartott hétfői ülésen a tárca közlése szerint elmondta: az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás várhatóan 2025-re elkészülhet.

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Négy év után megint új csúcsszervet tesz az Orbán-kormány az állami hulladékgazdálkodási szektor fölé: a szervezeti átrendezést júliusban indítják. Lefelezik, de tovább nyelheti a pénzt a kukaholding, közben legalább 35 milliárd forintot tesznek bele a Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatalának felállításába is.

Húsz nappal a koronavírus magyarországi megjelenése után, március 24-én Orbán Viktor a repülőtéren fogadta az első nagyobb, Kínából érkező szállítmányt: 3 millió védőmaszk, százezer teszt és 86 lélegeztetőgép jött aznap. „Jól néz ki” – mondta Orbán egy mellette álló férfinak, akit az érkezésekor könyökpacsival üdvözölt, majd köszönetet mondott neki az eszközökért: „Hálásak vagyunk. Portyázzon tovább.”

Az volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-plakátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.

Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál PPP-szerződések helyett inkább hitelt vesznek fel.

Hivatalosan persze egy általános törvénymódosításról van szó, csakhogy a változás épp a 220 milliárdos vagyonnal rendelkező Bige Lászlót érinti hátrányosan.

A 17 kilométeres vonalra már 2012-ben is elköltöttek 400 millió forint közpénzt.

Felmerül a költségvetési csalás gyanúja is.

Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn.