K-Monitor Adatbázis

Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke zárt ülést kezdeményezett, ahová több állami vezetőt és Horváth Andrást is meghívta. A Fidesz nem ellenzi.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.

A kormány szerint ma már nem igaz, hogy a jó bornak nem kell cégér.

Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.

Több mint 1,2 milliárd forintot csaltak el a költségvetésből annak a számlagyáros bűnszervezetnek a tagjai, amelynek ügyében most fejezte be a nyomozást az adóhatóság.

Megszoktuk már, hogy az adatgazdák nem kapkodják el az adatszolgáltatást, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy eséllyel rekordott döntött, amikor közérdekű adatigénylésünkre több mint fél év után adott érdemi választ egy mindössze 9 számból álló táblázattal. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy hány esetben bukkantak katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években. A NAV által elküldött számokból kiderült: volt olyan év, amikor mindössze 19 db visszaélést füleltek le, holott több mint 16 ezer katás szerződést vizsgáltak át.

Továbbra sem tudni, hogy miért kiált a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatot, ugyanis a titkosszolgálat sem tudta eddig kideríteni, hogy pontosan honnan kapott pénzt a Mindenki Magyarországa Mozgalom és kértek-e azért egyáltalán cserébe valamit. A vizsgálatok még folynak, a parlamenti szakbizottság jobbikos elnöke most egy közbenső, minősítés alól feloldott jelentést hozott nyilvánosságra.

Tovább folytatódik annak a 49 volt pénzügyőrnek a pere Szegeden, akiket hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolnak. A vádirat szerint a pénzügyőrök több mint 4356 esetben fogadtak el kenőpénzt, volt olyan, aki egy nap alatt 66 alkalommal korrumpálódott. Az ügyben korábban kilenc embert már elítélt a bíróság, több beosztott és egy őrnagy esetében született elsőfokú döntés, ami nem lett jogerős. Kedden tanúmeghallgatással folytatódott az ügy, ami más résztvevőkkel csütörtökön is napirenden volt, utóbbit azonban elnapolták.

Vágujhelyi Ferencet és Lévai Tibort összeköti más is. Az Adria-Duna Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevű családi cégben Vágujhelyi Ferenc az egyik tulajdonos, Lévai Tibor az egyik ügyvezető. Mindez azt jelenti, az adóhatóság elnöke kormánybiztosként olyan állami informatikai területeket is felügyel, ahol mostohatestvére és üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő. A programozó matematikusként végzett Vágujhelyi pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte szakmai pályafutását, rövid ideig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt-nél, az első Orbán-kormány idején 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, majd a Fidesz következő kormányalakításáig saját önéletrajza szerint a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, amelynek jelenleg szintén Lévai Tibor a vezérigazgatója. A céget a 2004-es nyugdíjbiztosítóval kötött rendszerfejlesztő keretszerződésben a NAS Kft. alvállalkozójaként jelölték meg. A vállalkozás ma is gyakori partnere az államigazgatásnak.