language

Személyek:

Jellinek Dániel highlight_off
Puch László highlight_off

Jellinek Dániel

Jellinek Dániel (Budapest, 1976. július 12. – ) közgazdász, ingatlanmágnás, az Indotek Group alapítója, többségi tulajdonosa és vezérigazgatója. Rövid idő alatt Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Vagyona részét képezi az orosz Nemzetközi Beruházási Bank pénzéből és magyar állami milliárdokból (MTÜ) megvalósult Balalaland projekt, a magyar Auchan kisebbségi tulajdonrésze és a Waberer's logisztikai vállalat kisebbségi tulajdonrésze. Egyes üzleti ügyeiben gyakran mozog együtt Tiborcz Istvánnal (pl. a Gellért Hotel továbbértékesítése, Diófa Alapkezelő). A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja.

Puch László

Puch László az MSZP pártpénztárnoka, legfontosabb gazdasági háttérembere. 1953. november 7-én született Lánycsókon. Nős, felesége Görgői Éva. Három gyermekük van: Eszter (1976), Hajnalka (1978), László (1989). Középiskolai tanulmányait Pécsen, a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskolában végezte. Üzemgazdász diplomát 1980-ban Budapesten, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán kapott. 1976-tól 1982-ig a Mohácsi ÁFÉSZ-nél dolgozott. 1983-ban megválasztották a Bólyi ÁFÉSZ elnökének. 1993 és 1995 között a Népbolt Rt. ügyvezető igazgatója. 1995-től 1996-ig a Titán Rt. vezérigazgatója.

 

1994-től országgyűlési képviselő. 1998-2002-ig Mohács város önkormányzati képviselője. A párt Baranya megyei Területi Szövetségének elnöke 2016. május 6-ig. 1998 szeptemberétől az MSZP pénztárnoka volt, 2010-2012 között pártigazgatója. 2008-tól 2009-ig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára volt. A 2010-es országgyűlési választásokon ismét pártja országos listájáról nyert mandátumot. (forrás: MSZP.hu)

 

"Mohácsi emberünk" - Puch portré a 168 Órában (2019)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Sokkoló: a kormány az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.
Találatok: [1]  Oldalak:   1