Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

Jeremie-pályázatok highlight_off

Jeremie-pályázatok

Jeremie-pályázatok

Az Európai Unió a Jeremie nevű kockázati tőke programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A Jeremie-program elméleti célja az innovatív, de tőkehiányos mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása volt tulajdonrészért cserébe befektetett pénzzel, de hatékonyságával kapcsolatban kormányzati szinten is erős kételyek merültek fel. A támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkant az Index. A Garangold a Gyurcsány-kormány alatt jutott 4,28 milliárd forint uniós pénzhez, ami egyébként csak igen kis szelete a Jeremie teljes, 131 milliárdos keretének. A támogatottak majdnem mind Garancsi Istvánhoz közeli vagy a Fidesz környékéről ismert emberek érdekeltségébe tartoznak.

 

A kifogásolt projektek között olyanok is voltak, amelyek Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához kötődtek. Hernádit 2013-ban választották ki, és Gran Private Equity nevű alapkezelője 3 milliárd forintot kapott startupok segítésére. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak olyan induló vállalkozásoknak, amelyek innovatív tevékenységet végeznek. Az MFB munkatársa szerint azonban a Mol-vezér tulajdonában lévő alapkezelő nem ilyen cégeknek szánt pénzt. A Direkt36 által feldolgozott dokumentumok számos, a program eredeti célkitűzéseivel ellentétes és helyenként szabályokat is sértő problémára rámutatnak. Kiderült többek között, hogy a Hernádi cége által kezelt tőkealap 840 millió forinttal támogatta a saját rokonát és annak közeli ismerősét abban, hogy – egyébként nem túl innovatív – ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le. Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a programban szintén résztvevő, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Garancsi Istvánnal, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta. A kiszivárgott iratokból fény derült továbbá arra is, hogy az EU konkrét szabálytalanságokat is talált a programban, és részben Hernádiék gyakorlata miatt egy ideig szüneteltették a pénzek kifizetését, valamint 4,3 milliárd forintos büntetést szabtak ki.

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Találatok: [16]  Oldalak:   1 2   >  >>

Tavaly már 125 milliárdot szórt a cégek közé a kormány hazai forrásból

Megy a pénz a kétes hasznosságú projektekre, de a multikat egyre kevésbé érdekli az állami támogatás. Ez nem uniós, hanem magyar adófizetői pénz.

A szexoldalak után újabb gyanús ügyleteknél bukkant fel Garancsi és Hernádi

Miután Magyarország több milliárd forint uniós támogatás bukott el azért, mert szexoldalakon kartellezhetett Garancsi István és Hernádi Zsolt tőkealapja, most kiderült, hogy több olyan cégbe is befektettek, amelyekben ott vannak a 9 milliárdos OLAF-botrány főszereplői.

Hitte volna? A startupvilágot is érdemes Mészáros Lőrincékre bízni

Megvannak a legújabb Jeremie-pályázat nyertesei. Igyekeztünk összeszedni az információkat, állítólag a Mészáros Lőrinc-közeli MKB, illetve Takarékbank, valamint Hernádi Zsolt, Garancsi István és Csányi Sándor is a nyertesek között van. Vagyis egészen pontosan azok, akiket három hónapja – pusztán az indulói névsort látva – megjósolt számunkra a piac.

Szexoldalakon kartellezhettek az Orbán-rendszer csúcsvállalkozói

Az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akikkel szemben felmerült a kartellezés gyanúja is. Annyi biztos, hogy az adófizetők pénze bánta a szexoldalak feltőkésítését.

Az OLAF ráugrott a magyarok elkutatott milliárdjaira

Az OLAF szerint kamuprojektekbe ömlöttek az innovációra szánt milliárdok Magyarországon, és már a hazai nyomozóhatóságok is rajta vannak egy rakás ügyön, amelyek az uniós szerv ajánlására indultak. Az egyik legnagyobb koncot az a vállalkozói kör haraphatta le, amiről korábban megírtuk, hogy gyanúsan sok innovációs pénz vándorolt hozzájuk fura projektekre, most már a nyomozók kopogtatnak az ajtajukon. A folyamatban lévő ügyekben több tízmilliárd forint forog kockán, amit akár vissza is kérhet az Európai Bizottság.

Heim Péter nagyon közel volt az Orbán-kormányhoz. Aztán egy viharos ősz mindent megváltoztatott

2014 ősze nehéz időszak volt az addig befolyásos kormányközeli üzletembernek, Heim Péternek. Több olyan – lehet, hogy csak furcsa egybeesésnek számító – ügynek is szereplője volt, amelyek hátrányosak voltak számára.

Húsz éve legyeskedik a Fidesz körül, mostanra állami milliárdok ura lett

A Direkt36 újabb részleteket tárt fel a szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Gubicza Ágoston állami üzleteiről. A Forbes magazinban megjelenő cikkből kiderül, hogy Gubicza ellentmondásos módon osztott szét forrásokat a Jeremie néven ismert uniós kockázati tőke programban, az állami Eximbank 16 milliárdos befektetési pályázatát pedig úgy nyerte el a cége, hogy már a pályázat kiírása előtt többször tárgyalt a bankban a pénzintézet vezetőivel.

És akkor véletlenül összefutottam Orbán Viktorral Gubicza Ágoston és az Eximbank 16 milliárdja

Másfél éve egy erősen célzott eljárásban irdatlan állami forrást, 16 milliárd forint tőkét kapott az Eximbanktól a GB & Partners nevű tőkealap-kezelő cég. A társaság nevében a G és a B egy-egy fiatal üzletembert, Gubicza Ágostont és Boris Mihályt takarja. Portrénkban Gubicza Ágostont igyekszünk bemutatni, ő hosszú idő után végre az Indexnek megszólalt, ahogyan az Eximbank is válaszolt kérdéseinkre.

Újabb Jeremie-akták: Hernádi szexpartner-keresős üzletén kiakadt az EU, Tomborék befektetését vizsgálja a NAV

Amikor tavaly ősszel a Forbes közölt egy cikket egy uniós támogatási program visszásságairól, Csepreghy Nándor, az uniós forrásokért felelős Miniszterelnökség miniszterhelyettese az ATV-ben határozottan visszautasította, hogy bármiféle visszaélés történhetett volna. „Ami a sajtóból eddig kiderült, az elvi síkon lehetetlen” – mondta, és védelmébe vette a Jeremie néven ismert, induló vállalkozások megsegítését célzó programot.

Kiszivárgott iratok mutatják, hogyan osztott közpénzt rokonának és üzlettársának Hernádi Zsolt

Aggódó hangvételű levelet küldött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egyik munkatársa 2015. november 26-án délután több kollégájának. Az MFB bonyolított egy olyan uniós programot, amelyben magáncégek jutottak nagyösszegű forrásokhoz, a munkatárs azonban több projekttervben is problémákat talált. Olyan ügyletekre szántak pénzt, amelyek szerinte ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert az „nem erre lett kitalálva”.
Találatok: [16]  Oldalak:   1 2   >  >>