Miközben a 2018-ban indult kamupártoktól az állam képtelen visszaszerezni hárommilliárd forintnyi közpénzt, a nyomozó hatóságok nem törik magukat, hogy kiderítsék: kik segítették a csalókat abban, hogy összeszedjék az ajánlásokat és lehívhassák a támogatásokat.
A közel tíz hónapig készült film feltárja, kik azok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő emberek, akik évtizedek óta próbálnak hasznot húzni a pártalapításból. Legutóbb a 2018-as választásokon indultak el a hozzájuk kötődő pártok, amelyeket Gulyás szerint helytállóbb rablópártoknak nevezni, mintsem kamupártoknak, mert e szervezetek végső célja a pénzszerzés.
A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.
Egyelőre egymáshoz dobálgatják a hatóságok Balogh János, az Országos Roma Önkormányzat elnökének botrányos ügyét, de legalább zajlik a nyomozás. A Magyar Nemzet még március végén tett feljelentést csalás gyanújával a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, melynek nyomozói néhány nappal később tanúként
ki is hallgatták a botrány feltárásában résztvevő munkatársunkat. Az ügyet aztán április 16-án áthelyezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, onnan pedig legutóbb április 23-án a Nemzeti Adó és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságához. A rendőrség hatáskör hiányára hivatkozva adta át a bűnügyet.
Egy, a Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint fiktív kampányrendezvényeket akart lepapíroztatni az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. Az ibrányi Balogh János egy helyi rendezvényszervezőt akart rábeszélni arra: adjon számlát arról, hogy színpadot, hangosítást biztosított különféle szabolcsi helyszínekre szervezett kampányrendezvényeken.
Lopott pénzből alapította a Lungo Dromot Farkas Flórián, Orbán Viktor milliárdokat elsíboló szövetségese – állítja a Célpontnak „Miniszter Flóri” egykori politikai szövetségese, akivel a kilencvenes évek legelején még egy másik cigány politikai szervezetet gründoltak. A férfi azt állítja, hogy 1992-ben a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségétől sinkófált el Farkas 2 millió forintot, amiből aztán megcsinálta a Lungo Dromot. A férfi, aki a börtönt is megjárta Farkas Flóriánnal, azt állítja, hogy Farkas azért fontos a Fidesznek, mert fixen tud szállítani több százezer roma szavazatot, ami kulcskérdés a Orbánéknak.
Elavult adatbázisból dolgozhattak a csalók. Mindeközben újabb cicaharc bontakozik ki Németh Szilárd emberei és a szoci képviselőjelölt, Bangóné Borbély Ildikó között.
23 országos listát vettek nyilvántartásba az április választásokra. Köztük sok olyan párt is a szavazólapra kerül, amelyről korábban nem is hallottunk. Ezeknek a pártoknak a vezetői, jelöltjei elérhetetlenek, vagy ha előkeríti őket a média, kampányolás helyett bujdokolnak.
Ez nem véletlen: ezek a jelöltek, ezek a pártok nem a politikai folyamatokba akarnak belefolyni, csupán az állami százmilliókra hajtanak. Így volt ez négy éve, és most is, a választási szabályok ugyanis még mindig a kamupártok kezére játszanak.
De hogyan lesz valaki kamupártos? Kamujelölt? Milyen ezt belülről átélni? Egy férfi, aki középszinten három kamupártban is benne volt, az Indexnek részletesen elmesélte, hogy működik a rendszer.
András beavatott minket az ajánlások, a választókerületek árfolyamába, az ajánlásokat másoló „írók" tevékenységének művészetébe, az ismerősök, családtagok beszervezésébe, és hogy mennyire másról szól a választás azoknak, akik csak a pénzszerzést látják benne.
Dehogy csengettem be emberekhez, egyetlen aláírást sem gyűjtöttünk, mindegyiket csak átmásoltuk
A kamupártok jelöltjeiről szóló diskurzus még jobban elharapózott, mint 2014-ben, pedig akkor túlestünk egy jó eséllyel miattuk elvesztett ellenzéki egyéni mandátumot követő felháborodáson is. A csúcsra járatott hisztéria azonban tökéletes arra is, hogy az ellenzék kényelmesen hátradőljön, mondván “nincs mit tenni, nem mi vesztettünk, a Fidesz csalta el”.
Nemcsak az ellenzéki szavazótáborban való zavarkeltés, hanem a bűncselekmények sorának gyanúját keltve behajthatatlanul eltűnő kampánypénzek is mozgatják a többes ajánlás rendszerével létrehozott kamupárt-generátort, amelynek fenntartásában egyedül a Fidesz-KDNP érdekelt. Egy bizniszpárt kisegítésével már le is bukott a kormányoldal, ám 2018-ban akár 6 milliárd 371 millió forintra is rúghat a választási színjáték számlája.
