K-Monitor Adatbázis

Folytatódik a csepeli fideszes belháború, amelynek előző részében a közpénzből birkózóakadémiát épített Németh Szilárd támadta Csepel polgármesterét a focira költött közpénzek miatt. A 2024-es választások előtt még felfokozottabb a hangulat, ugyanis a csepeli Fidesz közleményt adott ki pénteken a csepeli exfideszes polgármestert kritizálva.

2024-es évértékelő beszédének egy pontján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de... De nagyon szeretnénk, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe”. A magyar kormányt régóta jellemzi ez a kettősség: egyszerre beszélnek arról, hogy Magyarország nem szól bele más országok belügyeibe – és ugyanezt várják el másoktól is – miközben rendre kiállnak egy-egy külföldi szövetséges újraválasztása mellett, Trumptól a brazil Jair Bolsonaróig.

Bő egy éve futott le a 2022-es országgyűlési választás, és azóta úgy-ahogy nyugalomban lehet az egyszeri magyar internetező, nem kapja olyan szinten az arcába a politikai hirdetéseket minden csatornán, mint a kampány alatt. A kegyelmi időszaknak azonban lassan vége, ahogy egyre közelebb ér a jövő évi önkormányzati és EP-választás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közösségi médiás hirdetés nagyon hatékony, és a kampányfinanszírozási szabályokat is ki lehet kerülni vele, így hát várhatóan megint a fájdalomküszöb környékéig tekerik majd fel a hangerejét a politikusok, pártok, illetve az ő üzeneteiket sulykoló „civil” szervezetek és propagandatermékek. Körülnéztünk a két legnagyobb online reklámkiszolgáló rendszerben, hogy állunk most, és elég meglepő dolgokat tapasztaltunk.

Az Állami Számvevőszék nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.

Újabb részletek derültek ki az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozásáról. A nyilvánosságra hozott titkosszolgálati anyag szerint összességében több mint 4 milliárd forint érkezett az ellenzékhez köthető szervezetekhez és cégekhez a választási kampány alatt külföldről, az Action for Democracy (AD) mellett egy svájci alapítványt is találtak, amely az Ezalényeg kiadójának küldött közel 900 milliót. Az AD már a bejegyzése előtt több százmillió forintot utalt Magyarországra, és a jelentés szerint az sem feltétlenül igaz, hogy a támogatások mikroadományokból származnának. Arra jutottak, hogy az AD hátterében az amerikai Demokrata Párthoz köthető szereplők állnak, és így a támogatással megsértették Magyarország szuverenitását.

A nemzetbiztonsági bizottság csütörtök délelőtti zárt ülésén ismét napirendre került az ellenzék kampányfinanszírozási ügye. Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma több mint 1,8 milliárd forintot kapott egy amerikai szervezettől a választási kampányban. A titkosszolgálatok azt vizsgálják, hogy honnan van a pénz, és nemzetbiztonságilag kockázatot jelent-e az országnak.

A rendelkezésre álló adatok szerint semmit olyat nem követett el a Márki-Zay mozgalmát támogató amerikai szervezet, ami akár az amerikai, akár a magyar törvényekkel ellentétes lenne. Az Action for Democracy ennek ellenére folyamatosan egymásnak ellentmondó közleményeket ad ki, szükségtelen vállalásokat tesz, vezetőjük pedig olyanokat ígér, amiket később nem teljesít.

Jövő hét csütörtökön a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén az egyik napirendi pont „a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának áttekintése” lesz – derül ki a bizottság aktuális meghívójából. A kormánypártok így a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett külföldi támogatások mellett elvileg más ellenzéki pártok pénzügyeit is vizsgálni akarják.

A hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. A három éves összeg 37%-a a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22%. A Fidesz a Facebook-pénzek 60%-ával elvitte a szavazatok 54%-át. Az ellenzék a pénz 33%-át költötte, és a szavazatok 34%-át kapta. Itt gyorsan jegyezzük meg, hogy ez aligha a Választás Nagy Megfejtése; sokkal inkább korreláció, mint kauzalitás.

Összesen 45, ellenzéki képviselőjelöltekre személyre szabott lejárató oldalt találtunk, a többségük elhanyagolható követőtábor mellett, nehezen indokolható mennyiségű pénzt költ a célpontját támadó hirdetésekre. Az elmúlt 30 napban tízmillió forint feletti volt az összesített hirdetési költségük, ami azonban a lakóhely szerinti célzás miatt nagyságrendekkel lehet hatékonyabb egy átlagos Facebook-hirdetésnél. Bár a facebookos hirdetések elvileg transzparensek, és meg kell adni hozzájuk elérhetőséget, a lejárató oldalak készítői elég hatékonyan bújnak ki a Facebook szabályai alól.