K-Monitor Adatbázis

Markó Attila ellen eljárást indított a román ügyészség, hivatali visszaélés gyanújával.

Az állami vagyonkezelő korábbi munkatársát, Császy Zsoltot az elmúlt években számos ügyben elővették gyanúsítottként. A strasbourgi emberi jogi bíróság most azonban a magyar államot kötelezte kártérítésre. Igaz, csak egy részletkérdésben és még csak első fokon.

Háromszázmillió forintot meghaladó csalás miatt folyik büntetőeljárás 39 cigány ellen a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon. A vádirat szerint a csalók olyan emberek nevére fizettettek ki 65 ezer és 1,950 millió forint közötti összegeket, akik még nem is éltek a második világháború idején, vagy ha éltek is, soha nem hurcolták őket Ausztriába kényszermunkára.

A politikai korrektség bűvkörében élők nem tudnak szembenézni a valósággal. Hogy nemcsak az etnikai többség politikusi derékhadának bizonyos, szemmel is kitűnően látható hányadát jellemzi a kenőpénz elfogadása (vagy az illegális pártfinanszírozási baksisrendszer cinkos tolerálása), az uniós milliárdok lenyúlásának felettük lebegő gyanúja. Hanem a cigány közéleti elit egy részét is átitatta a korrupció.

A győri megyei bíróság előtt parkoló luxusautók láttán a járókelők azt gondolhatták, külföldi királyi látogatás van az épületben. A valóság azonban az volt, hogy 26 roma állt a vádlottak padján, összesen 255 millió forint csalás vádja miatt

Különösen nagy kárt okozó csalással vádolja az ügyészség a Győri Roma Kisebbségi Önkormányzat elnökét, akinek közreműködésével sokan jogosulatlanul jutottak jelentős összegekhez a roma kárpótlás keretében.

Tizenkét megyében és budapesten is vádemeléssel zárultak a romaholokauszt kárpótlási ügyeiben indított nyomozások.

Vádat emelt a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 43 roma vezető és kisebbségi önkormányzati képviselő ellen, mert a vád szerint segédkeztek abban, hogy 2003-ban hamis igazolások alapján több család a roma holokauszt jóvátételi pénzéből részesüljön.