K-Monitor Adatbázis

Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.

Jóllehet a politikai hullámokat is kavart építőipari nagyvállalat, a Szeviép 12 évig húzódó agóniája végén a hitelezők zöme hoppon maradt, egyikük milliárdos összegért perelte be a volt tulajdonost.

A helyi református gyülekezet, a Domonkos-rend és a katolikus egyházmegye is benyújtotta igényét hódmezővásárhelyi iskola- és óvodaépületekre. Milliárdos értékben kerülhetnek ezek az ingatlanok az egyházi szervezetekhez.

Egy friss törvény lehetővé tette az egyházaknak, hogy olyan épületek tulajdonjogát kérjék maguknak, amikben hitéleti, szakrális, vagy köznevelési feladatokat látnak el. A kübekházi iskola és óvoda nem volt az egyházé soha – csupán a fenntartói jogokat kapták meg korábban.

Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.

A 2019-ben előbb vég-, majd felszámolási eljárás alá került NHB Növekedési Hitelbank felszámolója ugyan arról tájékoztatott, hogy a hitelintézetnél beragadt befektetési jegyeik után végre fizetnek, ám abban nincs sok köszönet. A pórul járt befektetők ugyanis összesen alig valamivel több mint 48 millió forintot kapnak, miközben a bank bukása előtt jegyeik együttesen 3,3 milliárd forintot is értek.

Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.

A Szeviép-ügyet a kormánypárt és a hozzá lojális sajtó a bírói elfogultság, a 2006 és 2009 közötti Gyurcsány-kormány hibáinak és a baloldali szegedi városvezetés bűneinek bemutatására használja. Lehetnek ilyen aspektusok is, de azért kétségek nélkül egyik erős vád sem fogalmazható meg. Az azonban biztos, hogy valami nagyon bűzlik ebben a történetben. Sokat hallunk róla, de talán kevesen emlékeznek már arra, hogy mi is történt.

Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.

Az NHB Bank végelszámolása márciusban indult, a friss beszámolóból derültek ki érdekes részletek. Állítják, 2019 márciusában a likviditási helyzet lényegesen jobb volt, mint 2018 decemberében, „a Bank részére nagy összegű alárendelt kölcsöntőke juttatásra is sor került, illetve további előrehaladott forrásbevonási tárgyalások és megállapodások álltak rendelkezésre, melyek a fizetőképesség erősítése mellett a kötelezettségek kielégítésének további biztosítékát jelentették”. A bank szerint ha a korlátozások 90 napos lejárta után visszaengedték volna a pénzintézetet a piacra, minden fizetési kötelezettségének eleget tudott volna tenni, a havi működési költségeinek többszöröse állt saját számláján. Márciusban indult az NHB végelszámolása, a csődbe ment bankban több tízmilliárd forintnyi vagyon ragadt bent. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 3,9 milliárd forint összegben kártalanította a 756 betétest, de így is bent ragadt 19,2 milliárd forint. Ez az összeg 9 magánszemélyhez és 49 vállalati betéteshez tartozott.