language

Lapok:

Kulcsszavak:

kártalanítás highlight_off

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [27]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Hódmezővásárhelyen is kérik az egyházak az önkormányzati iskola- és óvodaépületeket

A helyi református gyülekezet, a Domonkos-rend és a katolikus egyházmegye is benyújtotta igényét hódmezővásárhelyi iskola- és óvodaépületekre. Milliárdos értékben kerülhetnek ezek az ingatlanok az egyházi szervezetekhez.

A szeged-csanádi püspök a kübekházi iskolát és óvodát is kéri, pedig egyik sem volt soha az egyházé

Egy friss törvény lehetővé tette az egyházaknak, hogy olyan épületek tulajdonjogát kérjék maguknak, amikben hitéleti, szakrális, vagy köznevelési feladatokat látnak el. A kübekházi iskola és óvoda nem volt az egyházé soha – csupán a fenntartói jogokat kapták meg korábban.

Visszavágott Matolcsynak az unokatestvére: megmenthető lett volna a bankja

Az NHB Bank végelszámolása márciusban indult, a friss beszámolóból derültek ki érdekes részletek. Állítják, 2019 márciusában a likviditási helyzet lényegesen jobb volt, mint 2018 decemberében, „a Bank részére nagy összegű alárendelt kölcsöntőke juttatásra is sor került, illetve további előrehaladott forrásbevonási tárgyalások és megállapodások álltak rendelkezésre, melyek a fizetőképesség erősítése mellett a kötelezettségek kielégítésének további biztosítékát jelentették”. A bank szerint ha a korlátozások 90 napos lejárta után visszaengedték volna a pénzintézetet a piacra, minden fizetési kötelezettségének eleget tudott volna tenni, a havi működési költségeinek többszöröse állt saját számláján. Márciusban indult az NHB végelszámolása, a csődbe ment bankban több tízmilliárd forintnyi vagyon ragadt bent. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 3,9 milliárd forint összegben kártalanította a 756 betétest, de így is bent ragadt 19,2 milliárd forint. Ez az összeg 9 magánszemélyhez és 49 vállalati betéteshez tartozott.

Újabb rejtélyek a Buda-Cash brókerbotrányban

A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz.

Milliós kártérítéseken vitatkozik Kisvárda a tízmilliárdos beruházások árnyékában

A piaci ingatlanárak kevesebb mint tizedén próbálta kártalanítani a kisvárdai önkormányzat azt a 17 helyi családot, akiknek telkei kisebb-nagyobb hányadát a Várfürdő és környékének rekonstrukciójára hivatkozva sajátította ki még 2016-ban. Az ingatlantulajdonosok perelnek, de ez egyelőre csak a pénzüket vitte el. A telkek állaga közben csak romlik.

35 millió forintot fizetett ki az állam a Czeglédy-ügy károsultjainak

Nettó 35,5 millió forintot fizetett ki a kormányzat a Czeglédy-ügy károsultjainak – tudta meg a Nyugat.hu. A portál közérdekűadat-igényléssel jutott hozzá az adatokhoz. Ezekből az látszik, hogy a kormányhivatalok összesen 563 kárigényt tartottak megalapozottnak, így fejenként 63 ezer forint járt mindenkinek.

Megduplázódhat a Szeviép-kártalanításra jogosultak köre

Határidőig a károsultak fele jelentkezett az állami kártalanításra, mert a jogosultság feltételei például a Szeviép leányvállalataival szerződött, és az időközben elhunyt vállalkozók rokonait is kizárták az igénylésből. Most jelentősen bővülhet a kör.

Merénylet készül a Quaestor-károsultak ellen? Csak a kiválasztottakat fizetik ki 100 százalékban

Nem mérik azonos mércével a Quaestor többnyire nem is létező értékpapírjait megvásároló kisbefektetőket. Míg sok károsult reménytelenül fut a milliói után, körülbelül háromszáz befektetőt teljes egészében kifizetnek.

Tízezer Quaestor-kötvényestől kérnek pénzt a nullát érő papírokért

Akár több tízezer forintot is fizetniük kellene a Quaestor-kötvényeseknek azért, hogy a brókercég felszámolója kiadja nekik a papírjaikat, amelyekkel a legtöbben semmire sem mennek.

Kulcsár-ügy: Pénzmosoda volt, nem piramisjáték

Kulcsár Attila, a másfél évtizeddel ezelőtti brókerbotrány elsőrendű vádlottja azt mondta a Fővárosi Törvényszéken kedden, hogy csak az ügyfelek pénzét mosták a K&H Bank brókercégénél, de a vádban szereplő piramisjátékszerű sikkasztássorozat nem történt meg.
Találatok: [27]  Oldalak:   1 2 3   >  >>