K-Monitor Adatbázis

A magányos elkövető elméletét preferálja a vádhatóság az Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet ügyében. Sem az adónyomozók, sem az ügyészség, de a bíróság sem verte nagy dobra: közel három éves nyomozás után, még májusban vádra adták a 2,9 milliárd forintos uniós támogatást elnyert, halmozottan hátrányos munkavállalók foglalkoztatását ígérő, jelenleg felszámolás alatt álló ESZOSZ ügyében folyó nyomozást.

A bíróságtól kérjük, kötelezze a Miniszterelnökséget a Várgondnokságról készült átvilágítási jelentés kiadására, mert jószántából nem tette. Az eddig kiszivárgott részletek alapján a vizsgálat azt állapította meg, hogy a közhivatal kreatívan bánt a közvagyonnal, vezetőjének, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármesterének és rokonainak is jutott a jóból.

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

„Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.” Ezt hazánk legfőbb ügyészéről, Polt Péterről írta Kis János az ÉS-ben, miután 2010-ben Polt újra bizalmat kapott a Fidesz-KDNP részéről. A bíróság által jogerősen is szabad vélemény-nyilvánításnak kimondott cikk óta eltelt évek mintha még inkább beigazolták volna a filozófus szavait, hiszen az általa vezetett ügyészség közvetlenül vagy a nyomozás felügyeletén át olyan botrányokban vált részessé, mint Polt lánya élettársának kiengedése a Quaestor nyomozásból vagy a Rogán-ügyekben tett feljelentések elutasítása.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a közpénzek felhasználását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési és tanácsadó szerv. De ma még titok, hogy amikor ezt a feladatot ellátja, akkor milyen javaslatokat fogalmaz meg. Az Adatvédelmi Hatóság viszont az atlatszo.hu panasza alapján felszólította a KEHI-t a jelentései nyilvánosságra hozatalára.

Szétcsalták a Hortobágy körüli földek bérleti pályázatait, mutat rá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése. A visszaélésekről beszámoló jelentést titkosította a kormány, most egy per miatt mégis nyilvánosságra került. A pályázatok töredékét visszavonták, de a mutyira épülő földpályázati rendszer egészét nem vizsgálták tovább.

Az állami tulajdonú ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. megtagadta az adatigénylésünket, nem adta ki az 5 millió forintot elérő szerződéseinek listáját. Bepanaszoltuk a NAIH-nál, és bár a hatóság nekünk adott igazat, a cég a hatóság felszólítására sem adta ki a kért adatokat. Az egyik megtagadási indokuk például az, hogy az ORFK nyomozást folytat náluk hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. Többek közt ezért is szeretnénk látni a szerződéseiket, úgyhogy bíróságra megyünk.

Az állami földek értékesebb felén akar hipersebességgel túladni a kormány. Az egy megyényi terület elárverezésével Orbán a parlamentet is megpróbálja megkerülni, mert a Fidesz frakcióban és a szellemi hátországban sem aratott osztatlan sikert a terv. Az ügylet körül jócskán vannak jogi visszásságok is: a földüggyel foglalkozó szakértők szerint strómanok hálózata által működtetett nagygazdaságok tehetik rá a kezüket az állami földvagyonra.

Az állami tulajdonú ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. a kormány által május közepén nyilvánosságra hozott, a legtöbb uniós támogatást kapott 100 cég listájának élbolyában szerepel. A cégnél márciusban vizsgálatot indított a KEHI, ami végül feljelentést tett hűtlen kezelés miatt.

2008. október 23-án bál volt az Operaházban, 2015. április 30-án pedig a NAV már be is jelentette, hogy folytatólagosan és jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúsítottjaként hallgatta ki Vass Lajost, az Operaház korábbi főigazgatóját és gazdasági helyettesét amiatt, hogy a bál megszervezésére irányuló szerződés másfél millió forintos – kilenc másik, meg nem jelölt szerződés miatt pedig összesen tízmilliós – kárt okozott.