K-Monitor Adatbázis

Néhány éve kisebb botrányt kavart a Drégelyvár Oktatási Központ ügye, ahol egy jól behatárolható üzleti kör szakképzői milliárdokkal rövidítették meg az államot és a szakképzésért fizető fiatalokat. Akkor azonban még nem került nyilvánosságra, hogy ugyanez a központ több titkosszolgával és a nemzetbiztonsági képzést kínáló ZSKF-fel is együttműködött, céljuk egyfajta magánhírszerzői akadémia elindítása volt. A csalási ügy miatt az együttműködés elhalt, azonban a Drégelyvár Központ vezetői megúszták a felelősségre vonást, a tervezett magánhírszerző-képzés pedig pár év múlva az Átlátszón már bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia képében éledt újra.

Korábban a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatként vizsgálták őket, később azonban több hazai fegyveres testülettel is kapcsolatba kerültek a Systema orosz harcművészeti rendszer oktatói. Egy hazai Systema-klub alapvetően sportként tekint a harcművészetre, mások kifejezetten katonai jellegű képzést kínálnak, ily módon arra is volt példa, hogy magyar honvédeknek tartott képzést egy szankciós listán szereplő orosz tiszt.

Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.

Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást az ügyészség Kovács Béla jobbikos EP-képviselő kémkedési ügyében – értesült az Átlátszó. A gyanú szerint a politikus Oroszországgal tartott fenn megengedhetetlen kapcsolatot.

Egy rágalmazás gyanúja miatt megindult eljárás során megtartott házkutatás során foglalták le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai azokat az adathordozókat, amikről szerintük kiderül, hogy magyar állampolgárok többek között az USA-nak kémkedtek. Az NNI egyik osztályvezetője szerint ezzel már 2015 augusztusában tisztában voltak, de magát az eljárást csak két hónappal később indították el. A lefoglalt bűnjeleket pedig nem a bűnjelraktárban tartották, mivel az NNI szerint azok jó helyen voltak az egyik nyomozó páncélszekrényében.

Bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük.

Rossz rendőrségi elgondolás alapján, valódi bizonyítékok nélkül, koncepciós módon zajlott a nyomozás a „fideszes kémügyben”, állítja Maxin Norbert, akit az USA, az IMF, illetve a Svájci Alap javára történt kémkedéssel gyanúsítanak a hatóságok, és jelenleg házi őrizetben, GPS-nyomkövetővel a bokáján várja sorsának alakulását. A férfi az Átlátszónak adott először interjút, miután több mint féléves fogvatartás után kiengedték az előzetesből. Azt mondja, politikailag a Fidesz felé volt elköteleződve, ezért érthető hogy a kormányzat hallgatásba burkolózik az ügyben, ugyanakkor Magyarország nemzetközi megítélésének rengeteget árthat, ha nyugati szövetségeseit kémkedéssel vádolja.

Milliárdoknak veszett nyoma a kémkedés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Maxin Norbert érdekeltségébe tartozó Polygon Kft-nél. A cég volt ügyvezetője és a felszámoló egymásra mutogatnak az egykor jól menő cég felszámolását célzó eljárásban, és felmerült egy rejtélyes svájci utalás is: százmillió forintnál nagyobb összeg landolt egy olyan svájci cég bankszámláján, amiről a Maxinhoz kötődő cégvezetésnek állítólag nem volt tudomása.

Szellemi közösségként, baráti társaságként emlegették a tanúk azt a Birodalom elnevezésű „szervezetet”, amelyhez a nyomozó hatóságok gyanúja szerint az USA-nak és az IMF-nek kémkedő Maxin Norbert és gyanúsított társa, B. Béla tartozott. Az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagok alapján az ügyről ennél több nem is derül ki, az iratok nagy része más eljárásokhoz kapcsolódik, és a tanúként meghallgatottak sem tesznek említést a gyanúsítottaknak felrótt hírszerző tevékenységről. Ellenben beszéltek fideszes politikai körökkel való kapcsolatról, ismert üzletemberekkel folytatott tárgyalásokról, valamint Maxin Norbert értékes műgyűjteményéről, és annak eltüntetéséről.