K-Monitor Adatbázis

A szakmai szervezetek riadtan tekintenek egy készülő törvényre, amely akár a nagy cégek részvényeseinek a tulajdonjogát is érintheti. Hasonló szabályokra több országban van példa, a magyar kormány viselt dolgai miatt azonban sokan attól tartanak, hogy ebből a törvényből is politikai bunkósbot lehet. A GVH szerint nincs itt semmi látnivaló, a készülő hatáskörei csak preventív célokat szolgálnak annak érdekében, hogy az erőfölényes helyzetek ne eredményezzenek további versenytorzulásokat.

„Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. Mi most Brüsszelben reménykedünk”– mondta a Pressének adott interjúban Hans Reisch, a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója. Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy mit szólt a magyar kormány ahhoz, hogy a Spar panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt.

Felszállt a fehér füst, Jellinek Dániel Indotek-csoportja 47 százalékot vásárolt a francia Auchan hazai hipermarket-üzletében és 100 százalékot az úgynevezett korzó-üzletben. Ez azoknak a bérleményeknek a kezelése, amelyek kívül vannak az élelmiszerboltok pénztárán, tehát ahol a gyógyszertár, a kulcsmásoló, a trikófestő és egyéb üzletek működnek. A kormány az elmúlt években egyértelművé tette: szeretné, ha több lánc lenne magyar kézben. Úgy tűnik, a Tiborcz Istvánnal is üzletelő vállalkozó magáncéljai és a kormány elképzelései most találkoztak. A Telexnek Jellinek Dániellel is sikerült beszélnie az ügy hátteréről.

A dohánykoncessziók Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől átkerülnének az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, vagyis Lázár Jánoshoz – derül ki a kormány oldalán nemrég megjelent rendelettervezetből, amit a K-Monitor vett észre. A mostani rendelettervezet az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz telepítené a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázattal, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlására jogosító koncessziós szerződéssel kapcsolatos tevékenységeket. A rendelet indoklásában semmi magyarázat nincsen arra vonatkozóan, hogy miért van erre szükség.

Részletes cikk jelent meg a német Spiegel online kiadásában, amiben azzal foglalkoznak, hogy a magyar kormány hogyan próbálja kiszorítani a német cégeket az országból. Az írásban, aminek központi témája Orbán Viktor és az ő viszonya a német iparhoz, a szerző konkrét példának jelöli meg, amikor két németországi építőipari beszállítócég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement vezetői levelet kaptak egy – a Transparency International szerint kormányközeli – magyar vállalkozótól arról, hogy felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t.

Bige László, a műtrágyakirály cégcsoportja 11 milliárd forintos versenyhivatali bírságot kapott, majd az elmúlt napokban a kormány agrárpolitikusai azt harsogták: Bige 36 milliárd forintos kárt okozott a magyar gazdáknak, és a mostani magas műtrágyaárakért is ő felel. Ő azonban azt mondja, hogy az olcsó hazai műtrágyával a magyar gazdák inkább versenyelőnyhöz jutottak. Utánajártunk, hogy mi is ez a szám, de közben a Csányi–Bige konfliktussal és a magyar közigazgatás fájó hiteltelenségével is találkoztunk.

Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) két, villamossági termékek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás összefonódásának ügyében. A Versenyhivatal szerint ugyanis az óriási drágulással küzdő építőiparban nem lehet felmérni, milyen hatással lenne a két cég fúziója.

Mivel a Szputnyik V esetében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közvetlenül szerződött az eladó orosz állami ügynökséggel, felvetődött a kérdés, miért nem ugyanígy történt a Sinopharm beszerzése is. Meg szerettük volna tudni, mi szükség volt a Danubia Pharma plusz költséget jelentő bevonására, és mi alapján választották ki a munkára a céget, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk az NNK-nak.