Máig nem tudni, mekkora kárt okozott az államnak, hogy a cég 2014-ben 5 milliárd forint hitelt kapott a külügyminisztériumtól, majd egy almaprojekten 3 milliárdot bukott.
Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.
Ahogy arról korábban is írt a sajtó, a kormány 2023-tól privatizálta az autópályák és gyorsforgalmi utak építését és kezelését, az autópálya-koncessziókat magáncégeknek kiadva. A koncessziót pedig egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz, a közpénzből történő útépítés két nagy veteránjához kötődő koncessziós cég nyerte el. Tegnap pedig az is kiderült, hogy az ehhez szükséges eszközöket mennyiért vették meg az utakat eddig kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től.
Szabadságvesztés letöltése céljából, a toplistás körözési listán szerepelteti a rendőrség Vrbovszki Viktort és Vrbovszki B. Nagy Anitát. A házaspár ellen három-három elfogatóparancs is érvényben, az egyik mindkettő esetében európai érvényű is (2021. október 14-én adták ki ezeket).
A Békés megyei illetőségű Vrbovszki-házaspárral szemben áru hamis megjelölése miatt indítottak korábban eljárást és ítélték el őket. A sztori több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött el, az akkor még fideszes békéscsabai önkormányzati képviselő és - állítólagos - bűnszervezete "kamu Viagrákkal" kereskedett.
Az egész ügy mögött egy helyi fideszes belharc húzódhatott meg, kezdve kétes bírói döntésektől, egészen a Kúria által megsemmisített ítéletig.
Egy az OLAF által is vizsgált pénzmosási ügyben indított eljárást a Fővárosi Főügyészség. Két bűnbanda játszott össze, kínai termékek importjával ügyeskedtek.
A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.