K-Monitor Adatbázis

Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat. Első rész.

Információink szerint huszonkilenc gazda termőföldjét, szőlőskertjét sajátítják ki a településen a vasútvonal logisztikai állomásához épülő bekötőút miatt.

Bővítené a kormány az „elektromos hajtás értékláncához” kapcsolódó ipari beruházások számát Gödön. Ez derül ki abból a Megvalósíthatósági tanulmányból, amely a Samsung SDI akkumulátorgyárának is helyet adó gödi Különleges Gazdasági Övezet további fejlesztési terveit ismerteti. A tanulmány nem került nyilvánosságra, egy közadatigénylés révén kaptuk meg a Pest Vármegyei Önkormányzattól.

Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette.

Csütörtökön pontot tett a Kúria a zuglói Bosnyák téri piac szomszédságában épülő ingatlanegyüttes 244 milliárd forintos szerződése miatt indult bírósági ügy végére, mert a harmadfokon eljáró bíróság is Hadházy Ákosnak és a közpénzek átláthatóságáért dolgozó Transparency International (TI) civil szervezetnek adtak igazat. Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. most már tényleg kénytelen lesz elküldeni a szerződést a független képviselőnek.

Megerősítették a jogerős ítéletet, az államnak ki kell adnia a projekt szerződését.

Tavaszi mezőgazdasági munkára készült a gazdálkodó, amikor azzal szembesült, hogy a Szegedre tervezett elektromosautó-gyár miatt elkezdett munkák tönkretették a környék vetését. Nem csak az övét, hanem a szomszédét is. A munkát a kormányhivatal engedélyezte a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére. Olyan területen, amit az állam nem jelölt ki az építkezéshez. Az ügyvédi iroda szerint titkot sértenének, ha elárulnák, miért vonattak ki beruházáson kívüli földet. A kormányhivatal sem válaszolt.

Hatalmas lakóparkot akar felhúzni Dél-Budán az egyik legnagyobb hazai ingatlanfejlesztő csoport tulajdonosa, közel más NER-es lakásfejlesztésekhez. A kormány hátszelét is megszerezte hozzá. Közben a térségben irodahegyek is kinőnek a földből.

Kiemelt beruházássá nyilvánítaná a kormány a Sóskútra tervezett akkufeldolgozó üzemet, amely ellen számos helybeli tiltakozott, és helyi népszavazást is kezdeményeztek. A kormány azonban ezzel a lépéssel kivenné a helyiek kezéből a döntés lehetőségét.

A vállalkozó, aki saját állítása szerint apósa támogatása nélkül is ugyanott tartana, ahol most, pár év alatt építette fel szállodabirodalmát. Állami milliárdok itt, állami százmilliók ott, de Mészáros Lőrinc neve is feltűnik a nagy építkezésben.