language

Akták:

Kishantos highlight_off

Kishantos

Kishantos

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (KVK) 21 évnyi biogazdálkodás után tíz részre osztott gazdaságának összes területét elvesztette a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) földhaszonbérleti pályázatán. A győztesek közt található Mezőfalva polgármestere, Márok Csaba, a Hantosra bejegyzett Simon Kft. felügyelőbizottsági tagja, valamint Simon-Hornok Réka, akinek apja és férje is ugyanezen cég tulajdonosai. A KVK szerint a Simon Kft a maximálisan megengedett 1200 hektáros birtokméretet messze meghaladó 2900 hektáron gazdálkodik. Szintén sikerrel pályázott a Mező Vidék Bt., amelynek tevékenységei között a céginfo szerint még a pályázat benyújtásakor sem szerepelt mezőgazdasági tevékenység. A KVK ügyét felkaroló Geenpeace Magyarország, illetve a pályázat eredménye ellen tiltakozók meggyőződése szerint a földek odaítélésekor szubjektív döntés született. A Greenpeace ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés miatt tett feljelentést, a jogos földhasználók személyének megállapítására pedig birtokperek indultak.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [47]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>

A Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace a magyar állam ellen

„Győztünk!” – ismételte sírva a telefonjába a Kúria lépcsőin a kishantosi biogazdaság (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.) vezetője, miután a Kúria úgy döntött, nem kell megfizetniük az államnak több mint 15 millió forint költséget. Ezt egy őrző-védő cég megbízása miatt kérte volna a kishantosiaktól az állam, a biogazdaság korábban bérelt földjeinek elvételét követő tüntetések miatt. A keresetet első, majd másodfokon is elutasította a bíróság, és a kishantosiaknak adott igazat, de a Magyar Állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.

Kishantos és a Greenpeace jogerősen pert nyert a magyar állammal szemben

Budapest, 2020. október 8. – A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország ma pert nyert a magyar állammal szemben. A mai döntés megerősítette a Pesti Központi Kerületi bíróság korábbi ítéletet, mely elutasította a magyar állam keresetét, és kimondta, hogy a magyar állam által felhozott vádak megalapozatlanok. [1] A magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal.

Másodfokon is az államnak adtak igazat a Kishantos-ügyben

Másodfokon is helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a kishantosi földhaszonbérleti pályázatokkal kapcsolatos perben hozott ítéletet, közölte hétfőn a törvényszék. Az elsőfokon meghozott döntésről itt írtunk.

Másodfokon is elkaszálták a biogazdaságot

Másodfokon is veszített a kishantosi ökogazdaság ma a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amelyet termőterületei elvesztése után kezdeményezett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (NFA) és az állammal szemben. A bíróság az elsőfokú ítéletet lényegében helybenhagyta. Az ökogazdaság várhatóan a Kúriához fordul jogorvoslatért

A minisztérium húzásával befagyott a Kishantos által indított per

Átmenetileg félbeszakad a Kishantosi biogazdaság által az állam ellen, elszámolási kötelezettség miatt indított per, mivel időközben megszűnt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), így nincs kivel pereskedni – derül ki a bírósági végzésből.

Nem lépett Kishantos ügyében az Alkotmánybíróság

Lényegében formai okokra hivatkozva utasította el az NFA-val kapcsolatos egyes törvényi paragrafusok megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést az Alkotmánybíróság (AB). A tét nem volt kicsi: semmissé válhattak volna az állami földbérleti szerződések, s megkérdőjeleződhetett volna a földprivatizáció érvényessége is az AB előtt, miután a Fővárosi Törvényszék a testület elé küldte az ezeket megalapozó törvényt.

Semmissé válhatnak az állami földeladási szerződések

A Nemzeti Földalapról szóló törvény számos pontjának megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Fővárosi Törvényszék, mert a bíróság álláspontja szerint azok az alaptörvénybe ütköznek. Ha az AB helyt a törvényszék kérésének, semmissé válnak a földbérleti szerződések és a 270 milliárdért eladott állami földre kötött adásvételek.
Találatok: [47]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>