Akták: |
A magyar kormány ismét keresztbe tehet a norvég alapról szóló megállapodásnak
Június 16-án, vagyis e hét csütörtökön kezdődnének a tárgyalások az Európai Bizottság és az EGT-országok, Norvégia, Izland, Lichtenstein és az EU-tagállamok között, hogy 2027-ig mekkora összeggel támogatják az uniós átlagtól elmaradó fejlettségű EU-s tagállamokat. A helyzet viszont feszült, a magyar és a norvég kormány ugyanis úgy összevesztek a norvég civil alap pénzein, hogy az az egész tárgyalást veszélyeztetheti.
Az Orbán-kormányt kikerülve pályázhatnak pénzért a magyar civilek Brüsszelben
Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik a demokrácia és a jogállamiság mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.
Norvég külügy: Nincs jogi alapja annak, hogy a magyar kormány pert indítson az elbukott támogatások miatt
„A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.”
Norvégia tanult az illiberális leckéből
2014-ben a norvégok még megdöbbentek. Egyáltalán nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy egy uniós országban politikai balhé lehet a norvég alap támogatásaiból - korábban nem is történt hasonló.
Brüsszeltől hiába vár segítséget Orbán Viktor a norvégok ellen
Szemfényvesztés – ez a legjobb szó arra, amit a kormány művel Norvégiával kapcsolatban egy olyan konfliktusban, amit maga gerjesztett azzal, hogy inkább hagyta elúszni a norvég alapok 77 milliárd forintját, nehogy a keret 5 százalékáról tőle független civilek döntsenek.
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon
Közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból. A Városi Civil Alap legnagyobb, egyenként 15 milliós támogatásainak további nyertesei között elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz vagy Fidesz-közeli üzleti körökhöz.
Kormány vs. Norvég Alap
Konczné Kondás Tünde
Bethlen Gábor Alap
Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete
Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány
Fidesz
Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
Kozma István Magyar Birkózó Akadémia
Média Pakk Alapítvány
Miniszterelnökség
Siófok Polgáraiért Egyesület
civilek
kampányfinanszírozás
klientúra
támogatás
A kormány a Magyar Közlönyben is rögzítette, hogy Norvégia tartozik a magyaroknak
Miután a Miniszterelnökség augusztus 4-én közleményben jelezte, hogy jogi lépéseket tervez a 77 milliárdos Norvég Alap elbukása miatt, pénteken a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.Még július 22-én írtunk arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.
Norvég külügy: Magyarország számára többé nem elérhető a Norvég Alap
Mindebből úgy tűnik, a kormány továbbra is azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a pénz még menthető - írja a Népszava. A lap megkérdezte hát a norvég külügyminisztériumot. „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai” - válaszolták.
A magyar kormány nem fogadja el Norvégia „diktátumát”, jogi lépéseket tesz
A Miniszterelnökség az alábbi közleményt adta ki: „Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet.
A norvég külügyminiszter is elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárd forintról
A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni.
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.